Sorozat: Szabadságbeszélgetések
John Gray angol eszmetörténész Liberalizmus című átfogó munkájában, miután világossá teszi, hogy a liberális gondolatnak nincs lényegi természete, kísérletet tesz egy olyan szempontrendszer kialakítására, amely segítségével a liberális politikai gondolatok elkülöníthetők a nem liberális eszmetörténeti mozgalmaktól. Gray négy, a liberális normatív politikai filozófiai irányzatokra általában jellemző sajátosságot sorol föl. „A liberális hagyomány minden változatában megtalálható az ember és társadalom egy sajátos, jellegzetesen modern felfogása. Melyek e koncepció összetevői? Ez az elképzelés individualista, mivel azt állítja, hogy a személy erkölcsi szempontból elsőbbséget élvez mindenfajta társadalmi közösség elképzeléseivel szemben; egalitárius, mivel minden embernek ugyanolyan erkölcsi státust biztosít, és tagadja, hogy a jogi vagy politikai berendezkedés szempontjából bármiféle jelentősége lenne azoknak a különbségeknek, melyek az emberi lények között az erkölcsi érték szempontjából fennállnak; univerzalista, mivel az emberi fajt erkölcsi szempontból egységesnek tekinti, és másodlagos jelentőséget tulajdonít a sajátos történeti társulásoknak és kulturális formáknak; és meliorista, mivel azt állítja, hogy az összes társadalmi és politikai intézmény jobbítható és tökéletesíthető." (John Gray: Liberalizmus.)