Fametszet, méret: 136 x 117 mm. Szignálatlan. "Buday" jelzettel.

Leveldi Kozma Miklós katonai-politikai karrierje Szegeden indult 1919 júniusától, ahol a rendcsinálás híveként, meggyőződéses ellenforradalmárként részt vett a tisztekből, csendőrökből és önkéntesekből szervezett nemzeti hadsereg megszervezésében, majd Horthy Miklós Fővezérségének védelmi és propagandaosztályát vezette. A baloldali diktatúra bukása után az 1919. november 1-jén kormányzóvá választott Horthy mellett a Katonai Iroda katonapolitikai referense lett.

1920 augusztusában Teleki Pál miniszterelnök megbízta a Magyar Távirati Iroda "szellemi és adminisztratív vezetésével". Kozma némi húzódozás után, Horthy rábeszélésére vállalta el végül az akkor még kicsiny MTI irányítását, amelynek kisebb megszakítással haláláig az élén állt.

Kozma 1935-től két évig Gömbös Gyula, majd Darányi Kálmán kormányában belügyminiszterként tevékenykedett, 1936-ban rövid ideig ideiglenes honvédelmi miniszter is volt. 1935-37 között kormánypárti programmal képviselte Szombathelyt az Országgyűlés Felsőházában, de a magát "nemesi konzervatívnak" nevező Kozma szembekerült a Gömbös-féle diktatórikus törekvésekkel. Bár ő maga is a területi revízió híve volt, egyre jobban félt az intézményesített nemzetiszocializmustól.

Teleki Pál halálhíre után, a magyar háborús lépések láttán 1941 közepén ungvári magányában végleg meghasonlott: Saját feljegyzése szerint élete "összevisszaság" volt, nem tudott választani hadsereg, üzlet, politika és írás között. Pályafutása jó példa arra, hogyan fér meg egy emberben egyszerre a jó és a gonosz, az ésszerűség és az álmodozás, a tehetség és a katasztrofális tévedés, a becsületesség és a becstelenség.