A fedélterv Maurits Ferenc munkája.

A kötet a Danilo Kiš hagyatékából öt elbeszélést és egy rövidprózát közöl az 1980 és 1986 közötti évekből. Első, talán legsikerültebb elbeszélése, a Jurij Golec eredetileg az író Holtak enciklopédiája című elbeszéléskötetébe (l.: 901079) készült. Az írói szemléletváltozás miatt azonban az erősen önéletrajzi indíttatású novella végül is nem került bele Kiš legismertebb és méltán legnépszerűbb könyvébe. Az elbeszélésben az író tragikus sorsú barátjának, Piotr Rawicznak állít emléket. Utolsó találkozásukat eleveníti fel, amikor is hasztalan próbálta lebeszélni Piotrt az öngyilkosság gondolatáról. A kötet második darabját, a Lant és sebhelyeket a szerző ugyancsak a Holtak enciklopédiája részeként képzelte el, ám éppúgy, mint a Jurij Golec, ez sem lett része az összeállításnak. Az elbeszélés, amelyet 1983 elején vetett papírra a szerző, a hatvanas évek belgrádi értelmiségi köreinek jellegzetes világába ad bepillantást, egy különös emberi találkozás kapcsán. Az író bevallása szerint ebben a történetben kísérelte meg először a maga sajátos módján megközelíteni azt a műfajt, amelyet "nem-fiktív történetnek" nevez; ahol a képzelet ereje a minimumra csökken, s a tények veszik át az uralkodó szerepet. A költő című elbeszélés a háború utáni jugoszláviai politikai üldöztetések és kirakatperek világát villantja fel. A két változatban is fennmaradt A hontalan című elbeszélés, amelyhez Ödön von Horváth élettörténete adta az alapötletet, a nyugatra emigrált közép-európai művész jellegzetes életérzését rajzolja meg. Az Adósság című elbeszélésben egy haldokló utolsó órájában számot vet önmagával, és mindazokkal az emberekkel, akikkel életében valaha is kapcsolatba került, s önmagában mindegyiknek külön-külön lerója adósságát. A kötetet az író kétrészes rövidprózája zárja, melyben "a legszebb és a legcsúnyább" helyről közöl rövid leírást.