Horváth Sándor - Daubner Katalin - Petró Katalin : Kultúra-gazdaságtani tanulmányok

A kultúra-gazdaságtannak (cultural economics) nevezett interdiszciplináris szakterület az elmúlt harminc év során az angolszász országokból kiindulva vált tudományterületté a fejlett piacgazdaságokban. A kultúra-gazdaságtan az előállított javak körét és az előállítás technológiáit tekintve igen heterogén terület. Jelenségei vizsgálhatók a mikro- és makroökonómia témái, területei szerint, de a különféle művészeti ágak szerint is. E két osztályozási szempontot követik a kötet első három részébe rendezett tanulmányok. A Mikroökonómiai összefüggések a kultúragazdaságban című fejezetben többek közt a kulturális javak gazdasági jellemzőiről, az irántuk való kereslet tényezőiről (Petró Katalin tanulmányai), a kulturális intézmények, vállalkozások működésének, termelésének, költségeinek sajátosságairól, a nonprofit szervezetek működéséről (Daruka Magdolna), a kultúra és piac kapcsolatáról (Daubner Katalin) olvashatnak az érdeklődők. A második fejezetben a makroökonómiai, regulációs és nemzetközi aspektusok bemutatása került a középpontba: a magyar kulturális szféra makrogazdasági jellemzői (Harsányi László), az állami tulajdon és privatizáció a kultúra területén (Solt Katalin), a kultúra-gazdaság jellemzőinek változásai az oroszországi példa nyomán (V. Gordin - A. Dymnikova), a kulturális javak nemzetközi piaca és nemzetközi kereskedelme (Constantinovits Milán). Az Egyes kulturális ágazatok sajátos közgazdasági problémáit tárgyaló fejezetben a színház (Parti Julianna), a média (Gálik Mihály), a digitális kultúra (Halász Géza), a zenei szolgáltatások (Zimányi Zsófia - Kovács Géza) kérdései kaptak helyet. A tanulmánykötet utolsó fejezetének írásai a kultúra és gazdaság interdiszciplináris összefüggéseire mutatnak rá (Magyari Beck István, Bujdosó Dezső, Szűcs Olga, Koncz Gábor és Scitovsky Tibor írásai). A könyv összeállítói arra törekedtek, hogy a tárgyalt témakörök lefedjék a tudományág által vizsgált területek többségét, de a szerzői álláspontok összehangolását korántsem tartották szükségesnek; így több helyütt egymással vitázó álláspontokat találhat az olvasó a kötetben, amely - elsősorban a hazai művészeti felsőoktatásban és menedzserképzésben részt vevők és oktatók körében számíthat érdeklődésre. A tanulmányokat a felhasznált irodalom jegyzéke egészíti ki, a könyv végén pedig a közgazdasági szakkifejezések magyarázata található.