kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Radnóti Sándor : Krédó és rezignáció - Esztétikai-politikai tanulmány Walter Benjaminról
- leírás
- további adatok
Sorozat: Alternatívák.
A 70-es évek elején írt tanulmányom Walter Benjáminról könyvalakban most jelenik meg először. Benjamin művészetelméleteiben a befogadás- és hatástörténeti fordulat vonzott, valamint annak egyenes következménye, a nem szociológiai vagy történészi, hanem kifejezetten filozófiai érdeklődés a kevésbé sikerült művészi teljesítmények, heteronóm műfajok, kisművészetek iránt, s ezzel a remekmű-esztétika relativizálása. A maradandó, a kiemelkedő műalkotások öröklétű megállapodottsága és felkereshetősége a Parnasszus sétaútjain és kaptatóin – ez a műnek és befogadásának hagyományos klasszicista, jól elrendezett képe. Benjamin mozgalmasabb és veszélyesebb tájakra hívja fel a figyelmet. Ha az előbbi iránya a fel, a hegymászó módjára, Benjaminé a le, a bányász vagy a régész módjára. Utakat mutat, amelyek régóta úttalanná váltak, természetté visszaváltozó romokat, földalatti alagutakat, vagy éppen banális látnivalókat a hétköznapi élet mélyében, amelyek a kommentár révén revitalizált tekintet által alakulnak művészi tájjá. Emblémák és dialektikus képek: minden bizonytalan, a felejtés vagy elcsépelés bármikor újra betemetheti a feltártat. A halhatatlanság képzetével szemben itt a halott képe uralkodik, a tetszhalott, a félhalott, az élőhalott. A befogadó szabadsága nagyobb ezen a vidéken, szabad vonakodnia is a hatástól, a acediája (rosszkedve), mint a barokk szomorújátékban vagy kelletlensége, hipokrízise, mint Baudelaire-nél, a mű strukturális elemévé válik.
A 70-es évek elején írt tanulmányom Walter Benjáminról könyvalakban most jelenik meg először. Benjamin művészetelméleteiben a befogadás- és hatástörténeti fordulat vonzott, valamint annak egyenes következménye, a nem szociológiai vagy történészi, hanem kifejezetten filozófiai érdeklődés a kevésbé sikerült művészi teljesítmények, heteronóm műfajok, kisművészetek iránt, s ezzel a remekmű-esztétika relativizálása. A maradandó, a kiemelkedő műalkotások öröklétű megállapodottsága és felkereshetősége a Parnasszus sétaútjain és kaptatóin – ez a műnek és befogadásának hagyományos klasszicista, jól elrendezett képe. Benjamin mozgalmasabb és veszélyesebb tájakra hívja fel a figyelmet. Ha az előbbi iránya a fel, a hegymászó módjára, Benjaminé a le, a bányász vagy a régész módjára. Utakat mutat, amelyek régóta úttalanná váltak, természetté visszaváltozó romokat, földalatti alagutakat, vagy éppen banális látnivalókat a hétköznapi élet mélyében, amelyek a kommentár révén revitalizált tekintet által alakulnak művészi tájjá. Emblémák és dialektikus képek: minden bizonytalan, a felejtés vagy elcsépelés bármikor újra betemetheti a feltártat. A halhatatlanság képzetével szemben itt a halott képe uralkodik, a tetszhalott, a félhalott, az élőhalott. A befogadó szabadsága nagyobb ezen a vidéken, szabad vonakodnia is a hatástól, a acediája (rosszkedve), mint a barokk szomorújátékban vagy kelletlensége, hipokrízise, mint Baudelaire-nél, a mű strukturális elemévé válik.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Filozófia > |
kategória: | Könyv > Művészet > |
kategória: | Könyv > Irodalomtörténet > |
kategória: | Könyv > Esszé, tanulmány > |
kiadó: | Argumentum - Lukács Archívum, (1999) |
cikkszám / ISBN: | 9789634461265 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 222 |
könyv nyelve: | magyar |