Bacsó László et al. (vál.) : Kortárs német filozófusok

A debreceni KLTE Filozófiai Intézetének gondozásában megjelent kötet a kortárs német filozófia utóbbi két évtizedének termésébôl nyújt reprezentatív válogatást. Mivel elsôsorban a magyarul nem hozzáférhetô, illetve kevésbé ismert szerzôkre összpontosít, ezért természetszerûleg kimaradnak az összképbôl a német filozófiai diszkurzus olyan meghatározó személyiségei, mint Habermas vagy Gadamer — az elôbbi kommunikatív cselekvéselmélete ugyan majdhogynem állandó hivatkozási pont, a gadameri hermeneutika már annál kevésbé, csak elvétve történik rá utalás a kötet tanulmányaiban. Jelen vannak viszont olyan ismerôsebben hangzó nevek, mint K.-O. Apel, M. Frank, Rüdiger Bubner, Odo Marquard, a szociológus N. Luhmann, valamint más, kevésbé ismert szerzôk. A válogatás elsô részében Albrecht Wellmernek a posztmodern észfogalom kontûrjeit felvázoló tanulmányát találjuk, valamint két rövidebb tudományfilozófiai írást, ezt követik Apelnek a kötet egészébe nem a legszervesebben illeszkedô, ám magyarul eleddig hozzáférhetetlen alaptanulmányai Wittgenstein és Heidegger, illetve a wittgensteini nyelvjátékelmélet és a hermenutikai megértéselmélet közötti párhuzamokról; a hátralevô tanulmányokat akár "mûvészetfilozófiaiaknak" is nevezhetjük, szûkebb értelemben az esztétika modern és posztmodern problémáit tárgyalják.