categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Wagner, Richard : Költészet és zene a jövő drámájában
- description
- additional information
Sorozat: Opera és dráma III. rész.
Bevezető: Kroó György.
Borítógrafika: Szász Endre.
A Rienzi, A bolygó hollandi, a Tannhäuser és a Lohengrin után és az 1848-215 forradalmak és eszmék bukásával Wagner élete és pályája fordulóponthoz érkezett. Életének mindenekfölött álló célját immár egyértelműen saját művészi elképzeléseinek megvalósításában ismerte föl, s miután az alkotómunkában elakadt, szükségét érezte, hogy önmaga számára tisztázza a művészetről vallott eszméit és megvesse a benne formálódó új műalkotás elméleti és esztétikai alapjait. Az 1851-ben írt Opera és dráma – melynek itt önmagában is teljes harmadik részét veheti kézbe az olvasó a zenedrámának, az összművészet e legmagasabbrendű formájának esztétikai indoklását és technikai kidolgozásának alapelveit tartalmazza. Felvázolja az operaműfaj történetét, prozódiai problémákat vet föl, a 'végtelen dallam" nevében elutasítja az eddigi zárt formákat, új szerepet szán a zenekarnak, kijelöli a legalkalmasabb tematikát, meghatározza a költő és a zenész ideális viszonyát, összefoglalja a drámai zene megteremtésének alapelveit. Gyötrődve, néha önkényesen átformált vagy maga alkotta fogalmakkal igyekszik elméletileg megragadni azt, amit maid alkotóként A Nibelung gyűrűje drámasorozatban megvalósít.
Bevezető: Kroó György.
Borítógrafika: Szász Endre.
A Rienzi, A bolygó hollandi, a Tannhäuser és a Lohengrin után és az 1848-215 forradalmak és eszmék bukásával Wagner élete és pályája fordulóponthoz érkezett. Életének mindenekfölött álló célját immár egyértelműen saját művészi elképzeléseinek megvalósításában ismerte föl, s miután az alkotómunkában elakadt, szükségét érezte, hogy önmaga számára tisztázza a művészetről vallott eszméit és megvesse a benne formálódó új műalkotás elméleti és esztétikai alapjait. Az 1851-ben írt Opera és dráma – melynek itt önmagában is teljes harmadik részét veheti kézbe az olvasó a zenedrámának, az összművészet e legmagasabbrendű formájának esztétikai indoklását és technikai kidolgozásának alapelveit tartalmazza. Felvázolja az operaműfaj történetét, prozódiai problémákat vet föl, a 'végtelen dallam" nevében elutasítja az eddigi zárt formákat, új szerepet szán a zenekarnak, kijelöli a legalkalmasabb tematikát, meghatározza a költő és a zenész ideális viszonyát, összefoglalja a drámai zene megteremtésének alapelveit. Gyötrődve, néha önkényesen átformált vagy maga alkotta fogalmakkal igyekszik elméletileg megragadni azt, amit maid alkotóként A Nibelung gyűrűje drámasorozatban megvalósít.