Az Újvidékről elszármazott szerző nem tehet mást, mint hogy új regényében csökönyösen visszatér oda, ahol eszmélkedett, ahol minden testi és szellemi kapcsolat, barátság, szerelem, tudás született, egy mára sokszorosan romba dőlt, feledésre ítélt közegbe: a jugoszláv létbe. Azon belül is a Vajdaságba, amely Budapestről nézve izzó Dél, az azúrkék Adria felől viszont hideglelős Észak. Történelemkönyvet tart kezében az olvasó, régi históriás énekek és iratok, legendáriumok, visszaemlékezések szövegén át beszél "egy érintett" arról, mi mindent is jelenthet a térben és időben mérhetetlen távolságokba kiterjedő szülőföld. E szülőföldhöz ugyanis, bármily meglepő, ugyanúgy hozzátartoznak az amerikai indiánok, mint Szarajevó bosnyákjai, és Mohács nagy temetője éppúgy, mint Goli Otok, a jugók Gulágja.