Sorozat: Libertas et civitas - Dominó Könyvek.
Ford. és utószó: Bányai János.

A neves szerb író - egy szépprózai kötetét leszámítva (Lant és sebhelyek, 9412165) - esszéivel, tanulmányaival eddig mindössze néhány folyóirat (Jelenkor, Nappali Ház, Pompei) lapjain találkozhatott a hazai olvasóközönség. Amellett, hogy a pozsonyi és az újvidéki könyvkiadó közös vállalkozásaként most napvilágot látott esszé- és tanulmánykötet örvendetesen gyarapítja a hiányos magyar nyelvű Kiš-életművet, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az író ópuszának háttérrajzát nyújtva, tisztább képet alkothassunk írói világáról. ; A kötet első fejezete az író rövid önéletrajzát, valamint Gabi Gleischmann Kišsel készült interjúját tartalmazza. A kérdező ebben a beszélgetésben főképpen az író gyermekkorára összpontosította kérdéseinek zömét, valamint arra, hogy némely korai élménye miképpen épült be világlátásába, s milyen motívumrendszerré transzfordmálódott műveiben. A kötet második fejezete rövid esszék füzére Simone de Beauvoirról, Flaubert-ről, Borges-ről stb. A harmadik, a Változatok közép-európai témákra című legterjedelmesebb fejezet tizenhét esszét, tanulmányt tartalmaz. Ezekben Kiš az irodalomtörténet, a költészet és a politika, valamint az élet és az irodalom kérdéseit járta körül. Az írásokban helyet kaptak mindazok az irodalmi, formai, tartalmi és esztétikai kérdések, amelyek az író regényeinek felépítésében, epikai megoldásaiban fontos szerepet játszottak. A perspektíva kérdése, az Ellenállás és dogma, a Pusztában énekelünk és a Buridán szamara című írásokban azokat az irodalomelméleti, irodalompolitikai nézeteit fejti ki, amelyek magatartását, erkölcsi alapállását mindvégig meghatározták. A közép-európai identitástudat válsága és a nacionalizmusok a témája a Homo poeticus, mindennek ellenére és a Változatok közép-európai témákra című esszéknek, amelyek bár a nyolcvanas években keletkeztek, manapság nyerték el szomorú aktualitásukat. A kötet utolsó fejezetének három tanulmánya a magyar költészettel, valamint Juhász Ferenc és Petri György egy-egy versével foglakozik.