[Elbeszélések]
Sorozat: Kiskönyvtár.

Oláh Gábor (1881-1942) egy ideig a század eleji irodalmi megújulás egyik kiemelkedő alakjának látszott, Rákosi Jenő megpróbálta Ady ellen kijátszani, s Oláh – retrográd felfogása és szertelen becsvágya következtében – hajlandónak is mutatkozott erre a szerepre. Fiatalkori műveiben valóban nem mindennapi ígéret volt, gyökeres magyarságú nyelvének dübörögni és suttogni egyképpen tudó gazdagsága és romantikus színessége az első pillanatban elragadó. Mozgékony fantáziája és roppant ambíciója több műfajban is szokatlan termékenységre ösztönözte.
Sajnos, szellemileg és lelkileg nem tudott a nyelvéhez hozzáfejlődni, részben, mert vidéki könyvtárszobájába zárkózva csak olvasmányaiból ismerte az életet, részben, mert ambíciója képességeit meghaladó feladatokba sodorta, s részben talán nyelvének rendkívüli bősége, könnyűsége miatt sem, mert ez a nyelv bőbeszédűségre csábította.