categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Szécsi József : Judaisztikai érintések 3.
- description
- additional information
Sorozat: Vallásközi párbeszéd.
Schőner Alfréd a kötet előszavában, "nemzedékek tanítójának" nevezi a szerzőt.
A könyvben 30 tanulmány közöl érdekességeket, gondolatébresztő tudományos eredményeket a zsidó hittudomány és a szomszédos keresztény szellemi teológia köréből.
Első írása a Noé-törvények fogalmát vizsgálja, .ezek némelyike számunkra nehezen érthető, de az élő állatból való húsvétel a Távol-Keleten ma is szokás, elképzelhető, hogy annak idején a Közel-Keleten is gyakorolták, hiszen még nem volt hűtőszekrény! A teremtő nevei - amelyet az első templom idején még kimondtak - a hellenisztikus korszak zsidó irodalmi érdekességei után az eucharisztika - héberül még "vallási köszönet" - jelentőségét tisztázza. Megtudjuk, hogy az Újszövetséget még zsidók írták, Qumrán rejtélyei után felhívja a figyelmet, hogy elődeink még a rosszra is áldást mondtak, feltűnik a proféták mellett Aquila, a később kereszténnyé vált zsidó prozelita alakja és munkássága. Megjelennek hadtörténeti vonatkozások, hiszen a Seregek ura név is a gyakori háborúkra utal. Példátlan a gyávák hazaengedése, de sajnos sok a kegyetlenség az ókori hadviselésben. Kritikusan jegyzi meg a zsidó honfoglalásról: "Totális háború volt etnikai tisztogatással". Viszont máig érvényes a "kötelező",azaz védelmi és "önkéntes" háború megkülönböztetése, óhatatlan a következtetés: a mai Izrael harcai az előbbi kategóriába tartoznak! Bevezet a Kabbala, a zsidó misztika kérdéseibe, utal a Tóra titkaira, említve a "tüzes szekeret". Írások sora keresi az igazságot, feltéve a nagy kérdést, mi is az "emet"? Utána az "irgalmat" kutatja az ószövetségi iratokban, a görög név (eleosz) mellett már nincs a héber (tiferet). Értesülünk a zsidóság voltaképpeni két Tóra-ünnepéről, kellemesebb téma a házasság és a család, amelyet a monogámia és poligámia szempontjából sok jogesettel elemez. Ezek mai szemmel néha nagyon különösek, pl. rabbi Akiba elegendő válóoknak tartotta, ha valaki szebb asszonyt talált. Korunkba visz a héber nyelv újjászületésének, ennek az unikális jelenségnek a bemutatása. Itt sok nevet említ az úttörők közül, Joszef Brenner írónál nem ártana megjegyezni, hogy arab támadás áldozata lett! Nagyon hasznos javaslatokat tesz a holokauszt-oktatás új, jobb koncepciójára.
A könyvben 30 tanulmány közöl érdekességeket, gondolatébresztő tudományos eredményeket a zsidó hittudomány és a szomszédos keresztény szellemi teológia köréből.
Első írása a Noé-törvények fogalmát vizsgálja, .ezek némelyike számunkra nehezen érthető, de az élő állatból való húsvétel a Távol-Keleten ma is szokás, elképzelhető, hogy annak idején a Közel-Keleten is gyakorolták, hiszen még nem volt hűtőszekrény! A teremtő nevei - amelyet az első templom idején még kimondtak - a hellenisztikus korszak zsidó irodalmi érdekességei után az eucharisztika - héberül még "vallási köszönet" - jelentőségét tisztázza. Megtudjuk, hogy az Újszövetséget még zsidók írták, Qumrán rejtélyei után felhívja a figyelmet, hogy elődeink még a rosszra is áldást mondtak, feltűnik a proféták mellett Aquila, a később kereszténnyé vált zsidó prozelita alakja és munkássága. Megjelennek hadtörténeti vonatkozások, hiszen a Seregek ura név is a gyakori háborúkra utal. Példátlan a gyávák hazaengedése, de sajnos sok a kegyetlenség az ókori hadviselésben. Kritikusan jegyzi meg a zsidó honfoglalásról: "Totális háború volt etnikai tisztogatással". Viszont máig érvényes a "kötelező",azaz védelmi és "önkéntes" háború megkülönböztetése, óhatatlan a következtetés: a mai Izrael harcai az előbbi kategóriába tartoznak! Bevezet a Kabbala, a zsidó misztika kérdéseibe, utal a Tóra titkaira, említve a "tüzes szekeret". Írások sora keresi az igazságot, feltéve a nagy kérdést, mi is az "emet"? Utána az "irgalmat" kutatja az ószövetségi iratokban, a görög név (eleosz) mellett már nincs a héber (tiferet). Értesülünk a zsidóság voltaképpeni két Tóra-ünnepéről, kellemesebb téma a házasság és a család, amelyet a monogámia és poligámia szempontjából sok jogesettel elemez. Ezek mai szemmel néha nagyon különösek, pl. rabbi Akiba elegendő válóoknak tartotta, ha valaki szebb asszonyt talált. Korunkba visz a héber nyelv újjászületésének, ennek az unikális jelenségnek a bemutatása. Itt sok nevet említ az úttörők közül, Joszef Brenner írónál nem ártana megjegyezni, hogy arab támadás áldozata lett! Nagyon hasznos javaslatokat tesz a holokauszt-oktatás új, jobb koncepciójára.