A költőnő első kötete.
Megjelent 1500 példányban.

"Talán nem is annyira a vers, inkább, mondjuk, a világ mibenlétéről gondolkodtam másképp: a kortárs lírában, gondolom, valamennyire lecsapódtak bizonyos filozófiai kételyek a nyelv működésével vagy az Én, az emberi személyiség létével kapcsolatban, én pedig – nem is tudom, hogy fogalmazzak, mert nyilván nem vagyok eléggé jártas sem a filozófiában, sem a pszichológiában ahhoz, hogy ezeknek a kételyeknek a jogosultságát meg tudnám ítélni – egyszerűen és földhözragadtan úgy gondoltam, hogy ha a nyelv egészen eddig képes volt ábrázolni a világot, márpedig képes volt, akkor miért veszítette volna el éppen a XX. században ezt a képességét? Az énnel, a vers alanyával már kicsit bonyolultabb a helyzet. A lírai én megteremtésével sokat bajlódtam, bár nem voltam tudatában, hogy éppen ezt csinálom: a beszélt nyelvhez szerettem volna közelíteni a verseimet, és csak később jöttem rá, hogy ez azért sikerül csak félig-meddig, mert a beszélt nyelvhez először a beszélő személyt kell megkonstruálni – még ha ez bizonyos mértékig adva is van az ember személyiségében, nem érvényesül automatikusan."
Rakovszky Zsuzsa

A hásó borítéklapon golyóstollas jegyzetekkel!