kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Molnár Judit (szerk.) : Jogfosztás - 90 éve - Tanulmányok a numerus claususról
- leírás
- további adatok
1920. szeptember 21-én szavazta meg a Nemzetgyűlés a XXV. törvénycikket, az úgynevezett numerus clausus törvényt, az első világháború utáni Európa első antiszemita törvényét.
A dualizmus időszakában a hatalom alapvetően befogadó politikát gyakorolt. Ugyanakkor a világháború, majd a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában fölerősödött a politikai antiszemitizmus, amely 1919 után a hivatalos politika rangjára emelkedett. Sorozatossá váltak a zavargások, az egyetemeken antiszemita „bajtársi egyesületek” alakultak, a „keresztény-nemzeti hallgatók” a zsidó diákok eltávolítását követelték, és kierőszakolták a numerus clausus törvényt. A fajvédők lapjaikban, folyóirataikban rendszeresen érveltek a numerus clausus mellett előbb annak elfogadásáért, majd megtartásáért. Az 1920-as években a törvény hatására sokan kényszerültek pályamódosításra vagy az ország elhagyására. A numerus clausus törvény a Horthy-korszak egyik emblematikus törvénye lett; máig tartó rossz példát adott arra, hogy egyes politikai erők hogyan képesek felhasználni a tömegek indulatait a kisebbségek megkülönböztetésére és jogfosztására. Kötetünk nemcsak a törvény megszületésének körülményeiről szó, hanem a numerus clausushoz kapcsolódó politikatörténetről, ideológiáról, oktatáspolitikáról, a törvény „száműzötteiről”, s nem utolsósorban a környező országok „zsidópolitikájáról”. Reményeink szerint nemcsak szakemberek forgathatják haszonnal, hanem érdeklődő „laikusok”, tanárok, egyetemi hallgatók, mindazok, akiket foglalkoztat, hogyan, milyen körülmények között született a Horthy-korszak híresé vált törvénye.
A dualizmus időszakában a hatalom alapvetően befogadó politikát gyakorolt. Ugyanakkor a világháború, majd a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában fölerősödött a politikai antiszemitizmus, amely 1919 után a hivatalos politika rangjára emelkedett. Sorozatossá váltak a zavargások, az egyetemeken antiszemita „bajtársi egyesületek” alakultak, a „keresztény-nemzeti hallgatók” a zsidó diákok eltávolítását követelték, és kierőszakolták a numerus clausus törvényt. A fajvédők lapjaikban, folyóirataikban rendszeresen érveltek a numerus clausus mellett előbb annak elfogadásáért, majd megtartásáért. Az 1920-as években a törvény hatására sokan kényszerültek pályamódosításra vagy az ország elhagyására. A numerus clausus törvény a Horthy-korszak egyik emblematikus törvénye lett; máig tartó rossz példát adott arra, hogy egyes politikai erők hogyan képesek felhasználni a tömegek indulatait a kisebbségek megkülönböztetésére és jogfosztására. Kötetünk nemcsak a törvény megszületésének körülményeiről szó, hanem a numerus clausushoz kapcsolódó politikatörténetről, ideológiáról, oktatáspolitikáról, a törvény „száműzötteiről”, s nem utolsósorban a környező országok „zsidópolitikájáról”. Reményeink szerint nemcsak szakemberek forgathatják haszonnal, hanem érdeklődő „laikusok”, tanárok, egyetemi hallgatók, mindazok, akiket foglalkoztat, hogyan, milyen körülmények között született a Horthy-korszak híresé vált törvénye.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kategória: | Könyv > Vallás > Judaika > |
kiadó: | Nonprofit Társadalomkutató Egyesület, 2011 |
cikkszám / ISBN: | 9789630826570 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 367 |
könyv nyelve: | magyar |