Negyedik, bővített kiadás.

A nagymamája javasasszony volt egy kis bükkaljai bányász faluban, Herbolyán. De az ő nagyanyja, meg annak a nagyanyjai is… ősei messzire visszatekintve, kb. tíz nemzedék óta foglalkoznak gyógynövényekkel. Abban az időben még kuruzslásnak nevezték, és nem csak gyógyfüvekkel gyógyítottak, mégis tudtak az embereken segíteni. Nem volt pénz, nem volt orvos és nem voltak gyógyszerek. Kényszerűségből fordultak a javasasszonyokhoz és vállalták a füvekkel, piócákkal… egyebekkel történő gyógyulást. A javasasszony a javát szolgálta a betegeknek, és csak javasolt, ami gyönyörűen kiolvasható az elnevezésből. Általában nők űzték ezt a mesterséget, a férfiak, az úgynevezett füves emberek kevesebben voltak. A hagyományt egy családon belül mindig a második nemzedék folytatja. Kivétel lesz most Szabó Gyuri bácsi lánya, aki már tanulja a mesterséget. – Az unokámat szerettem volna tanítani – meséli a bükki füves ember –, de ő elment televíziós rendezőnek.