categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Logic Puzzles
- Child Rearing
- Albums
- Speleology
- Mining
- Bestseller
- Bibliography
- Mode, mode history
- Other
- Eroticism
- Essay
- Ethology
- Esoteric books
- Biography
- Fantasy
- Philosophy
- Geography
- Gastronomy
- Alpinism
- Hobby
- Humour
- Foreign Language Books
- Children's books
- Informatics
- Literary History
- Informing
- Law
- Calendar
- Gardening
- Comics
- Needlework, Embroidery
- Classical Philology
- Communication
- Book history, typography
- Economy
- Criminalistics
- Lexicons, Handbooks
- Horse, riding
- Media
- Bee-keeping
- Military, Ordenskunde
- Miniature books
- Arts
- Ethnography
- Philately, Numismatics
- Linguistics
- Orientalism
- Medical books
- Pedagogy
- Psychology
- Politics
- Archeology
- Old pulp fiction
- Rhetoric
- Promotion
- Science Fiction
- Sports
- Literature
- Social Psychology
- Sociology
- Entertaining Literature
- Dictionary, Language books
- Social science
- Technical books
- Cartography
- Natural Sciences
- Incomplete
- History
- Newspapers, Magazines
- Hunting
- Religion
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Tóth Imre : Isten és geometria
- description
- additional information
Sorozat: Horror MetaphysicaeTóth Imrét csak kevesen ismerték, kevesen tudtak róla, de ezen kevesek egyben biztosak voltak, hogy Tóth Imre nagyszerű ember és kiváló gondolkodó . A könyvtári besorolásnál a filozófusok között jelölték ki helyét, mondanám, jobb híján, mivel nincs olyan kategória, hogy nagyszerű univerzális elme. Könyveivel a magyar olvasók magyar nyelven csak a 2000-s évektől ismerkedhettek meg.
Munkásságának középpontjában a nem-euklideszi geometria áll. Ez eddig rendjén való is lenne egy matematikus esetében, de megközelítési szempontjai messze túlmutatnak a matematika határterületén: a szoros értelembe vett szakmai kérdések mellett a nemeuklideszi geometria hatástörténetét is áttekinti, érintve ontológiai, morális és művészeti kérdéseket. A nem-euklideszi geometria színrelépése megingatta a tudományosság kritériumait is: Korábban úgy tudták az emberek, de Karl Popper még a nem-euklideszi geometria után is ragaszkodott ahhoz a tézishez, miszerint a verifikálhatóság vagy a falszifikálhatóság a tudományosság abszolút kritériuma. Ha ezt elfogadjuk, akkor a geometria modern világa nem tekinthető tudománynak. Ugyanis az euklideszi geometria párhuzamosokra vonatkozó posztulátumának bizonyítása a XIX. században meglepő eredményt hozott. Ugyanis nem lehetett sem az E helyességét, mint ahogy a Non-E hamisságát sem bizonyítani. A szigorú bizonyítás eljárás eredményeként a feladat megoldhatatlanságáig jutottak,amiből az következett, hogy az E és a Non-E egyaránt axiómaként kellett helyet kapjon a geometria rendszerében. Gauss, Lobacsevszkij és Bolyai nyomán a logikailag egymásnak ellentmondó állítás a geometriában együtt kapott helyet, ami azt jelenti, hogy az E és a Non-E együtt igazak, és egymás nélkül elképzelhetetlenek. Vagyis az ellentmondás kizárására vonatkozó logikai tétel a geometriában érvényét veszítette. Ez a felismerés jelenik meg Gödel híres tételében, miszerint minden axiomatikus rendszerben kell lenniük olyan tételeknek melyek magában a rendszerben nem bizonyíthatók. A paradoxonokra érzékeny Tóth Imre tisztelt elődjére lelt Zénon paradoxonjában.
Munkásságának középpontjában a nem-euklideszi geometria áll. Ez eddig rendjén való is lenne egy matematikus esetében, de megközelítési szempontjai messze túlmutatnak a matematika határterületén: a szoros értelembe vett szakmai kérdések mellett a nemeuklideszi geometria hatástörténetét is áttekinti, érintve ontológiai, morális és művészeti kérdéseket. A nem-euklideszi geometria színrelépése megingatta a tudományosság kritériumait is: Korábban úgy tudták az emberek, de Karl Popper még a nem-euklideszi geometria után is ragaszkodott ahhoz a tézishez, miszerint a verifikálhatóság vagy a falszifikálhatóság a tudományosság abszolút kritériuma. Ha ezt elfogadjuk, akkor a geometria modern világa nem tekinthető tudománynak. Ugyanis az euklideszi geometria párhuzamosokra vonatkozó posztulátumának bizonyítása a XIX. században meglepő eredményt hozott. Ugyanis nem lehetett sem az E helyességét, mint ahogy a Non-E hamisságát sem bizonyítani. A szigorú bizonyítás eljárás eredményeként a feladat megoldhatatlanságáig jutottak,amiből az következett, hogy az E és a Non-E egyaránt axiómaként kellett helyet kapjon a geometria rendszerében. Gauss, Lobacsevszkij és Bolyai nyomán a logikailag egymásnak ellentmondó állítás a geometriában együtt kapott helyet, ami azt jelenti, hogy az E és a Non-E együtt igazak, és egymás nélkül elképzelhetetlenek. Vagyis az ellentmondás kizárására vonatkozó logikai tétel a geometriában érvényét veszítette. Ez a felismerés jelenik meg Gödel híres tételében, miszerint minden axiomatikus rendszerben kell lenniük olyan tételeknek melyek magában a rendszerben nem bizonyíthatók. A paradoxonokra érzékeny Tóth Imre tisztelt elődjére lelt Zénon paradoxonjában.
condition: | |
category: | Books > Philosophy > |
category: | Books > Natural Sciences > Mathematics, Physics, Astronomy > |
category: | Books > Religion > Church history, Theology > |
publisher: | Osiris - Gond Alapítvány, 2000. |
item number / ISBN: | 9789633796382 |
binding: | paperback |
pages: | 453 |
language: | Hungarian |