Hasonmásban közrebocsátja és ismerteti Stripsky Hiador

1626-ban jelent meg Bécsben PÁZMÁNY PÉTERnek A Sz. Irásrul és az Anyaszentegyházra két rövid könyvecskék című munkája, amely évekig tartó hitvita kiindulópontja lett. Protestáns részről az első támadás 1629-ben látott napvilágot Debrecenben Pécsváradi Péter nagyváradi predicator Feleleti, Pázmány Péternek, Esztergami Érseknek két könyvecskéire címen, melyre 1630-ban katolikus részről válaszul kiadták a Jó nemes Váradnak gyenge orvoslását Pozsonyban. E munka szerzőjéül a címlapon Sallai István (Pozsony) püspöki plébános van feltüntetve. A régebbi irodalomtörténetírás Sallai nevét álnévnek tekintette és a munkát mint PÁZMÁNY szerzeményét könyvelte el. Danielik volt az első, aki a Várad Orvoslását nem sorolta PÁZMÁNY írásai közé, minthogy Sallai élő személy volt, akinek még három más művéről is tudomásunk van az 1630. évből.
Az eddig ismeretlen s most kiadott, magában véve elég jelentéktelen Okok, nem okok című könyvecske, mely a pannonhalmi bencés -könyvtár egyik kolligátumából került elő, nemcsak arról ad hírt, hogy ez a vita a Várad Orvoslásának megjelenése után sem szűnt meg, hanem Stripsky szerint perdöntő bizonyíték a Várad Orvoslása és az Okok, nem okok PÁZMÁNY-szerzősége mellett is.

Fűzött, kiadói (kissé sérült, több helyen hiányos) papírborítóban