Bodolay Géza : Irodalmi diáktársaságok 1785-1848

A felvilágosodás kori és reformkori diáktársaságok (önképzőkörök) életéről eddig csak hézagos ismereteink voltak, bár fontosságukra gyakran történt utalás a legújabb irodalomtörténeti művekben. Hosszabb kutatómunka eredményeként ez a könyv tárja fel először részletesen az önképzőkörök őseinek tevékenységét. Műve első részében bemutatja a szerző, hogy milyen helyet foglaltak el a társaságok a magyar nyelvű oktatásért, a polgári demokratikus átalakulásért folytatott harcban, mi volt a szerepük a Fiatal Magyarország tagjainak nevelésében, az 1848-as magyar forradalom előkészítésében. Megvizsgálja, milyen olvasóközönség tömörült a társaságokban, milyen volt azok írásra ösztönző, írókat útbaindító hatása, értékeli irodalomközvetítő szerepüket. A továbbiakban a társaságok történetét foglalja össze, majd alapos elemzést nyújt belső életükről. Végül a mozgalomban részt vevő diákok névsorával bizonyítja, milyen sok tollforgató, író, művész, tudós, pedagógus és közéleti ember került ki e társaságokból. Régi hiányt pótol ez a kötet, hatalmas, eddig nagyrészt ismeretlen vagy nehezen hozzáférhető anyagával.
A tudományos igényű, de ugyanakkor olvasmányosan, érdekesen megírt munka egyaránt megérdemli az irodalomtörténészek, pediagógiatörténészek, nyelvészek, történészek, a helytörténet kutatói és művelői, valamint önképzőköri vezetők és diákok figyelmét is.