kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Horváth H. Attila : Informális tanulás az Aranycsapat korában - Tanulási színterek vizsgálata Puskás és Deák korában
- leírás
- további adatok
A könyv azt a tanulási formát tárgyalja, amely a mindennapok természetes velejárója, az emberi tevékenységek kísérője, és mert magától értetődőnek tekinti az egyén, ezért észre sem veszi, hogy általa gazdagodott a tudása, fejlődtek a készségei. Az oktatásügyben az egész életen át tartó tanulás gondolatának általánossá válása előtérbe állította a tanulás formáinak kérdését. A formális, nem formális és informális tanulás megkülönböztetésével jól érzékelhetővé vált az iskolán kívüli tanulás fontossága és az iskolának az a szerepe, amelyet a különböző tanulási formák integrálásában játszhat.
Ez a munka az informális tanulást egy meghatározott időkeretben vizsgálja, amit az Aranycsapat koraként jelöl, s ami alatt az 1920-as évektől 1956-ig terjedő időszakot érti. (Nemcsak az olimpiai bajnoki címet Helsinkiben, a 6:3-as győzelmet a Wembley-ben, az 1950 és 1954 közötti veretlenséget tekinti ide tartozónak, hanem a felkészülés idejét is.) A megközelítésből adódik, hogy a játékosok gyerekkorát is figyelembe veszi, hiszen a zömük 6 osztálynál többet nem végzett el az iskolában. Az általuk elért siker, a világhír kevéssé az iskolai, sokkal inkább az iskolán kívüli tanulás eredménye.
Az olvasó betekintést nyerhet ez időszak sajátos informális tanulási színtereibe: a cserkészet és a levente, a sportegyesületek és a vendéglők világába, miközben két labdarúgó, Puskás és Deák mikrokörnyezetén keresztül a korabeli család és kortárscsoport hatásáról is képet kap, nagymértékben az íratlan történelem (oral history) adataira támaszkodva. A grundon folyó meccsek sorsformáló szerepét a játékosok és a játék oldaláról is vizsgálja a könyv, hiszen a futball elengedhetetlen része a nézőközönség, amely ugyancsak az informális tanulás közege. A néző pedig lehet a klub grundokat bejáró megfigyelője, az elkötelezett drukker, a kíváncsi nézelődő, a visszatekintő kutató, a tévénéző, a gyerek és az öreg, a nő és a férfi. Nekik ajánlható ez a könyv.