categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
M. Győrffy Anikó : Ikonfestés
- description
- additional information
Sorozat: Kis műterem.
"Az ikonok a Római Birodalomban születtek, abban az átmeneti korban (IV-VI. század), amikor az ókort hosszú vajúdás során felváltotta a középkor. Ebben az időszakban szerveződtek egyházzá az őskeresztény gyülekezetek, az egyetemes zsinatok hitvitáiban pedig kialakult a keresztény egyház dogmarendszere. Az egyházatyák ezekben a vitákban határozták meg az új vallás viszonyát a művészetekhez és ezekben az évszázadokban alakult ki - tematikailag és formanyelvét tekintve egyaránt - az új keresztény művészet, benne az ikonfestészet. Kezdetben az ikonok a késő antik művészet technikájával (enkausztika - viaszfestés) és formanyelvén szólaltak meg, utóbbit fokozatosan váltotta föl az ikonfestészet saját festői nyelvezete, legfontosabb elemével, a fordított perspektívával. A fordított perspektíva tudatos alkalmazása következtében az ikonkép semmiben nem hasonlít a földi világra, az ikonokon nincs téri mélység, a megjelenített figuráknak nincs tömegük, síkba lapított árnyképek, mert nem evilági testi mivoltukban kívánják őket ábrázolni, hanem a másik világban való létezésüket felcsillantani a hívő előtt. Az új festészet nemcsak formanyelvében, hanem tematikájában is gyökeresen különbözött a megelőző korszak, az antikvitás festészetétől, hiszen témái kizárólag az új hit, a keresztény eszmerendszer által meghatározott égi világ szereplői, ill. Jézus földi életének eseményei, amelyek az égi és a földi világ közvetlen találkozását jelenítik meg."
Részlet a könyvből.
"Az ikonok a Római Birodalomban születtek, abban az átmeneti korban (IV-VI. század), amikor az ókort hosszú vajúdás során felváltotta a középkor. Ebben az időszakban szerveződtek egyházzá az őskeresztény gyülekezetek, az egyetemes zsinatok hitvitáiban pedig kialakult a keresztény egyház dogmarendszere. Az egyházatyák ezekben a vitákban határozták meg az új vallás viszonyát a művészetekhez és ezekben az évszázadokban alakult ki - tematikailag és formanyelvét tekintve egyaránt - az új keresztény művészet, benne az ikonfestészet. Kezdetben az ikonok a késő antik művészet technikájával (enkausztika - viaszfestés) és formanyelvén szólaltak meg, utóbbit fokozatosan váltotta föl az ikonfestészet saját festői nyelvezete, legfontosabb elemével, a fordított perspektívával. A fordított perspektíva tudatos alkalmazása következtében az ikonkép semmiben nem hasonlít a földi világra, az ikonokon nincs téri mélység, a megjelenített figuráknak nincs tömegük, síkba lapított árnyképek, mert nem evilági testi mivoltukban kívánják őket ábrázolni, hanem a másik világban való létezésüket felcsillantani a hívő előtt. Az új festészet nemcsak formanyelvében, hanem tematikájában is gyökeresen különbözött a megelőző korszak, az antikvitás festészetétől, hiszen témái kizárólag az új hit, a keresztény eszmerendszer által meghatározott égi világ szereplői, ill. Jézus földi életének eseményei, amelyek az égi és a földi világ közvetlen találkozását jelenítik meg."
Részlet a könyvből.