kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Hermann Róbert : I. Ferenc József és a megtorlás (Dedikált példány)
- leírás
- további adatok
Sorozat: Habsburg történeti monográfiák 6.
A történeti irodalomban máig is viták folynak arról, milyen felelősség terhelte I. Ferenc Józsefet abban, hogy a szabadságharc leverését követően, 1849 őszén olyan véres megtorlás következett be. Az uralkodó felelősségét 1849-1867 között nem lehetett, 1867 után nem illett firtatni. A változást a Monarchia összeomlása, s a korábban titkos levéltári anyagok megnyílása hozta magával, ám a szakirodalom azóta sem jutott megnyugtató eredményre e kérdésben. A kötet több alfejezetben, a korábbi és az újonnan előkerült iratok alapján vizsgálja a kérdést. Vizsgálja a megtorlás koncepciójának alakulását az orosz intervenció kezdetétől 1849. augusztus közepéig, bemutatja az augusztus 15-17. között előterjesztett és megtárgyalt részleges amnesztia tervét. Ismerteti, hogy az orosz fél milyen erőfeszítéseket tett a foglyul ejtett magyar tisztek megmentése érdekében. Bizonyítja, hogy a részleges amnesztia-terv elvetéséért I. Ferenc József felelős, hiszen erre azon az 1849. augusztus 20-i minisztertanácson került sor, amelyet ő maga hívott össze, s amelyen ő maga elnökölt. A minisztertanács augusztus 27-én még úgy döntött, hogy Haynau-nak a meghozott halálos ítéleteket végrehajtás előtt fel kell terjeszteni jóváhagyásra. I. Ferenc József azonban már augusztus 29-én arra utasította Haynaut, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után, tudomásulvétel végett kell felterjeszteni. Az uralkodói utasítás következtében augusztus 31-én a minisztertanács is ilyen értelmű határozatot hozott, s ezzel Haynau szabad kezet kapott a kivégzések végrehajtására.
A történeti irodalomban máig is viták folynak arról, milyen felelősség terhelte I. Ferenc Józsefet abban, hogy a szabadságharc leverését követően, 1849 őszén olyan véres megtorlás következett be. Az uralkodó felelősségét 1849-1867 között nem lehetett, 1867 után nem illett firtatni. A változást a Monarchia összeomlása, s a korábban titkos levéltári anyagok megnyílása hozta magával, ám a szakirodalom azóta sem jutott megnyugtató eredményre e kérdésben. A kötet több alfejezetben, a korábbi és az újonnan előkerült iratok alapján vizsgálja a kérdést. Vizsgálja a megtorlás koncepciójának alakulását az orosz intervenció kezdetétől 1849. augusztus közepéig, bemutatja az augusztus 15-17. között előterjesztett és megtárgyalt részleges amnesztia tervét. Ismerteti, hogy az orosz fél milyen erőfeszítéseket tett a foglyul ejtett magyar tisztek megmentése érdekében. Bizonyítja, hogy a részleges amnesztia-terv elvetéséért I. Ferenc József felelős, hiszen erre azon az 1849. augusztus 20-i minisztertanácson került sor, amelyet ő maga hívott össze, s amelyen ő maga elnökölt. A minisztertanács augusztus 27-én még úgy döntött, hogy Haynau-nak a meghozott halálos ítéleteket végrehajtás előtt fel kell terjeszteni jóváhagyásra. I. Ferenc József azonban már augusztus 29-én arra utasította Haynaut, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után, tudomásulvétel végett kell felterjeszteni. Az uralkodói utasítás következtében augusztus 31-én a minisztertanács is ilyen értelmű határozatot hozott, s ezzel Haynau szabad kezet kapott a kivégzések végrehajtására.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kategória: | Bibliofilia > Dedikált, aláírt > |
kiadó: | Új Mandátum, 2009 |
cikkszám / ISBN: | 9789632870069 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 183 |
könyv nyelve: | magyar |