Olahus, Nicolaus : Hungaria - Athila

(Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum). Szerk. Ladislaus Juhász [Juhász Lajos]

Saeculum XVI.

Ediderunt: Colomannus Eperjessy, Ladislaus Juhász

Részben felvágatlan példány.

Oláh Miklós (latinul Nicolaus Olahus, Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) román származású humanista és történész aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó, Németalföld régense.

Oláh Miklós 1493-ban született Oláh István fiaként, aki Hunyadi János leánytestvérének, Hunyadi Máriának volt a fia. Ugyanakkor, apja a havaselvi vajdával állt rokonságban és Szászváros királybírája volt, az erdélyi sóbányák, a sókamara egyik vezető tisztviselője, testvére, Máté szintén szászvárosi királybíró volt, a szebeni polgárcsaládból származó édesanyja Huszár Borbála pedig, a Hunyadiakkal rokon famíliákkal, a Bogáthiakkal és Gerendiekkel volt családi kapcsolatban. Neve, Oláh, etnikai származását jelzi (az oláh szó a vláh szóból származik, ami „románt” jelent).

Olahus II. Ulászló udvarában nevelkedett, majd körülbelül 1535-1537 között, Habsburg Mária magántitkára volt, ugyanakkor Németalföld régense is. Nicolaus Olahus politikai pályáját 1542-ben kezdte.

Húsz évvel később, 1562-ben, először pécsi, majd esztergomi kanonok később, 1553-tól haláláig, a magyar katolikus egyház legmagasabb méltósága: esztergomi érsek. Mint I. Ferdinánd kedvelt embere, 1543-tól kancellár, 1560-tól Hont vármegye főispánja, 1562-1568 között pedig királyi helytartó volt. Várday Pál esztergomi érsek munkáját folytatva, a kor kiemelkedő magyar politikusaival együttműködve, nagy szerepet játszott az uralkodói hatalom és a rendek közötti stabil, kölcsönösen előnyös viszonyokat biztosító kormányzati formák megteremtésében, melyek lehetővé tették az oszmán terjeszkedés feltartóztatása érdekében az erőforrások optimális kihasználását.

1559-1562 között kánoni vizitációt rendelt el az egész esztergomi érsekség területén. 1562-ben kiadatta magyarul Canisius Szent Péter kis katekizmusát. Oláh Miklós nevéhez fűződik a magyarországi első egyetemként számon tartott nagyszombati Jezsuita Akadémia alapítása (1554), s ennek bibliotékájaként az első egyetemi könyvtár, a mai ELTE Egyetemi Könyvtár elődjének 1561-es alapítása is. Mint humanista és írnok, Olahus a kor számos felvilágosult elméjével levelezett: Rotterdami Erasmus elismerését és szimpátiáját is magának tudhatta.

Legismertebb művei, melyek németalföldi tartózkodása alatt, humanista szellemben, latin nyelven írt: Hungária és Attila, amelyet Zsámboki János (Johannes Sambucus) adott ki először Antonio Bonfini Rerum Hungaricarum decades című nagy történeti munkájának 1568 évi bázeli kiadásába fűzve. A művek gazdag leírást tartalmaznak a magyar történelemről, földrajzról és gazdaságról, főként Erdélyről. Munkáit már a 16. században több nyelvre lefordították, egyes részek bekerültek Maciej Stryjkowski krónikájába is (1582).