Sorozat: Humanizmus és reformáció 2.

"A szerző a XVI, századi magyar művelődés eddig alig érintett vonulatának, a héber nyelvnek és a postbiblikus zsidó irodalomnak a magyar ideológiatörténetben elfoglalt helyét, művelőit, és azok hatását vizsgálja. Mátyás humanista udvarának hagyományaitól a szombatosságig nyomozza a héber nyelv és irodalom hazai szerepét. Szemügyre veszi a magyar bibliafordításokat (Sylvester János, Melius Péter, Heltai Gáspár, Károlyi Gáspár és mások munkáit), és megállapítja héber eredeti, illetve közvetett héber forrásaikat. Áttekinti a humanista Sylvester János nyelvtanának megjelenésétől Bogáti Fazekas Miklós verses históriájáig terjedő korszak ideológiai áramlatait. Rámutat eddig ismeretlen, elveszett művekre. Ennek során rekonstruálja Melius Péter debreceni prédikátor József rabbi ellen írt vitairatát. Elemzi Dudith András Stancaróhoz írt levelét, amelyben a "magyar Erasmus" nyilatkozik a héber bibliáról. A záró fejezetekben tisztázza Bogáti Fazekas Miklós unitárius pap és énekköltő életrajzát, bemutatja műveit, meghatározza a magyar ideológiatörténet fejlődésében elfoglalt helyét."