categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Hölgyek palettával - Magyar nőfestészet 1895-1950
- description
- additional information
Saphier Dezső gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2008. január 28. - 2008. március 24.
Magyar-angol kétnyelvű kiadvány.
Language: Hungarian-English.
A művészi pályához vonzódó fiatal lányok többsége középosztálybeli, vagy attól magasabb rangú, nem egyszer nemesi és arisztokrata családból származott. A festészet itt nem számított mihaszna tevékenységnek, része volt a kor elismert kultúrájának.
Magyarországon először a művészeti oktatás tárta ki kapuit a női hallgatók előtt, nem kis mértékben Székely Bertalan törekvéseinek köszönhetően, aki a magyar képzőművészet gazdagodásának lehetőségét látta ebben. A 19. század vége és az 1920-as főiskolai reform között számtalan változás játszódott le a művészeti oktatás rendszerében, de megvoltak a feltételek.
Járhattak festőiskolára, mesternek, vagyis „művésznek” is készülhettek. Sokan szereztek rajztanári diplomát, amely nem tekinthető alacsonyabb rendűnek, ugyanis érettségit feltételezett, míg a művészképzésben ez jó darabig nem volt követelmény. A női hallgatók felkészítésében különös jelentősége volt a Deák-Ébner Lajos által vezetett Női Festőiskolának. Többször előfordult, hogy egy polgári családból az összes lánytestvért ide íratták be az egyenlő feltételek megvalósítása érdekében. Többen átlagot meghaladó ideig tanultak a főiskolán. Báró Braunecker Sztina például több mint tíz évig látogatta a tanfolyamokat.
Magyar-angol kétnyelvű kiadvány.
Language: Hungarian-English.
A művészi pályához vonzódó fiatal lányok többsége középosztálybeli, vagy attól magasabb rangú, nem egyszer nemesi és arisztokrata családból származott. A festészet itt nem számított mihaszna tevékenységnek, része volt a kor elismert kultúrájának.
Magyarországon először a művészeti oktatás tárta ki kapuit a női hallgatók előtt, nem kis mértékben Székely Bertalan törekvéseinek köszönhetően, aki a magyar képzőművészet gazdagodásának lehetőségét látta ebben. A 19. század vége és az 1920-as főiskolai reform között számtalan változás játszódott le a művészeti oktatás rendszerében, de megvoltak a feltételek.
Járhattak festőiskolára, mesternek, vagyis „művésznek” is készülhettek. Sokan szereztek rajztanári diplomát, amely nem tekinthető alacsonyabb rendűnek, ugyanis érettségit feltételezett, míg a művészképzésben ez jó darabig nem volt követelmény. A női hallgatók felkészítésében különös jelentősége volt a Deák-Ébner Lajos által vezetett Női Festőiskolának. Többször előfordult, hogy egy polgári családból az összes lánytestvért ide íratták be az egyenlő feltételek megvalósítása érdekében. Többen átlagot meghaladó ideig tanultak a főiskolán. Báró Braunecker Sztina például több mint tíz évig látogatta a tanfolyamokat.
condition: | |
category: | Books > Arts > Fine Arts > exhibition catalog > |
category: | Books > Arts > Fine Arts > |
category: | Books > Arts > Art history > |
category: | Books > Foreign Language Books > Books in English > |
publisher: | Magyar Nemzeti Múzeum, 2008 |
item number / ISBN: | 0056792 |
binding: | paperback |
pages: | 250 |
language: | Hungarian |