Számozott: 500/93.
Illusztrátor: Csernus Tibor

Cyrano de Bergerac regényes alakját a magyar olvasó elsősorban rostand népszerű tragikomédiájából ismeri: a kötekedő, nagyszájú és sziporkázóan szellemes párbajhőst és költőt, akinek harciassága gyengéd és érzelmes szívet és önfeláldozó jóságot leplez. Valóban ilyen volt a történelmi Cyrano is, de még sokkal gazdagabb egyéniség: nemcsak félelmes kardforgató, hanem ismeretekre szomjazó szellem, a hagyományok ellen lázadó szabadgondolkodó, a 17. század első felének egyik legtehetségesebb írója. Verseket, szatírikus leveleket, színdarabokat írt, de igazi halhatatlanságát regényeinek, a Nap államai és birodalmainak és jelen műnek, a Holdbéli utazásnak köszönhette. A két regény képzeletbeli utazás, az a műfaj, amelyet Morus Utópiája és Campanella Napállama ekkorra már népszerűvé s egyben új tartalom hordozójává is tett: a fennálló társadalom szatírája, ugyanakkor egy eszményi társadalom álomképe lett. A Hold boldog vilkágában a szabad szellem uralkodik, a megtartóztatás nem dícséretes, hanem egyenesen bűn, a gyermekek parancsolnak a szülőknek, és még számtalan játékos és bizarr furcsaság teszi mindvégig szórakoztatóvá és izgalmassá a regényt.