Speer ​jó tollú emlékiratíró. Spandaui magányában sikerült náci karrierjének atmoszféráját elővarázsolnia és papírra vetnie. Számtalan eddig ismeretlen részletben mutatja be az „Istenek tanácsa” rejtett tevékenységét. A náci vezetők belső körének mindennapos életét…
(Gosztonyi Péter történész)

A könyv a paranoiának megdöbbentő példája… az első Hitler paranoiája, mint hatalmaskodó és óriás méretű paranoia. Mögötte a másik semmivel sem kisebb, mert Albert Speer sem törpe volt, mint a paranoiások átlaga, hanem rendkívüli ember, rendkívüli tehetséggel, aki hosszú időre meghosszabbította a háborút a hadigazdálkodás bravúros megszervezésével.
(Bor Ambrus író)

Szinte felfoghatatlan, hogy Hitler nemzeti szocializmusa, ami nem volt egyéb, mint egy autodidakta zavaros kotyvaléka, miként ragadhatta magával emberek millióit. Talány az is, hogy miben rejlett az a mágikus erő, amely az egyszerű emberek mellett vonzotta a század megannyi tudását, íróját, filozófusát. Albert Speer emlékirata ebbe a titokba avatja be az olvasót.
(Eszes Máté szerkesztő)