Rendező: Alfred Hitchcock.
Főszereplők: James Stewart és Doris Day. Díjak: Oscar-díj, 1957., legjobb betétdal (Jay Livingston–Ray Evans: Whatever Will Be, Will Be (Que Sera, Sera) – „Ahogy lesz, úgy lesz”).

Méret: 84 x 57 cm., kétrét hajtva, halvány hajtásnyomokkal, egyébként hibátlan állapotban.

Az ember, aki túl sokat tudott-at a filmőrültek az "öt elveszett Hitchcock" egyikeként emlegetik (a másik négy a Hátsó ablak (1954), A kötél (1948), Bajok Harryvel (1955), és a Szédülés (1958) mivel ezek harminc évig nem voltak elérhetőek, mert a jogaikat Hitchcock visszavásárolta és a lányára hagyta. Először 1984-ben vetítették őket újra és a magyar mozik is ekkor tűzték őket a műsorukra. A "sorozathoz" a MOKÉP egységes arculatú plakátokat készíttetett Bánó Endre grafikussal, melyeken csak a filmek adatai illetve a "HItchcock" felirat betűinek színe cserélődtek.

A film pillanatok alatt világslágerré váló, Oscar-díjas betétdalának Magyarországon különös, 1956 utáni áthallásokkal teli története kerekedett: A dal első magyarországi előadója Boros Ida volt, aki 1956 decemberében külföldre távozott, a dalait betiltották, így ezt a dalt is egy ideig tilos volt a rádióban lejátszani, vagy nyilvánosan előadni. Később Hollós Ilona előadásában lett újra sláger, majd a nyolcvanas évek második felében Koncz Zsuzsa vette elő a korábban betiltott dalt, amiről így nyilatkozott: “Én mindig akkor veszem elő a régi dalokat, amikor valamiféle elégedetlenség halmozódik fel bennem”.