kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Rorty, Richard : Heideggerről és másokról
- leírás
- további adatok
Sorozat: Dianoia.
Richard Rorty – sz. 1931, h. 2007, pragmatikus filozófus. Tanulmányait a Chicagói Egyetemen és a Yale Egyetemen végezte; tanított Princetonban, a Virginiai Egyetemen és a Stanfordon. Deweyvel és Davidsonnal – Putnam-mel ellentétben – elveti az »igazság« reprezentacionalista és esszencialista elméletét. »Egykoron, amikor többet gondolkodtunk az örökkévalóságon és kevesebbet a jövőn, ... az igazság szolgáiként határoztuk meg magunkat. Az utóbbi időben viszont kevesebbet beszélünk az igazságról és többet az igazmondásról, arról, hogy a hatalmat becsületességre kell szorítani.« A gondolkodó töprengései »értelmetlenek akkor, ha nem vezetnek a közösség vélekedésszövedékének újraszövéséhez«. A régi filozófusokat jobban értjük, mint ők értették magukat, fogalmaikat céljaink érdekében átalakíthatjuk. Heidegger filozófiai tervezete a társadalom számára nem fontosabb, mint »Tóbiás bácsi kísérlete, hogy megépítse Namur erődítményeinek modelljét«. A kortárs angolszász analitikus filozófia dekadens skolaszticizmus, »túlságosan is lelkiismeretes ahhoz, hogy fennmaradhasson«, nyelvezete elszigeteli a társadalomtól.
Rorty többek között a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (1999). Munkái magyarul: Esetlegesség, irónia és szolidaritás (1994), Heideggerről és másokról (1997), Megismerés helyett remény (1998).
Richard Rorty – sz. 1931, h. 2007, pragmatikus filozófus. Tanulmányait a Chicagói Egyetemen és a Yale Egyetemen végezte; tanított Princetonban, a Virginiai Egyetemen és a Stanfordon. Deweyvel és Davidsonnal – Putnam-mel ellentétben – elveti az »igazság« reprezentacionalista és esszencialista elméletét. »Egykoron, amikor többet gondolkodtunk az örökkévalóságon és kevesebbet a jövőn, ... az igazság szolgáiként határoztuk meg magunkat. Az utóbbi időben viszont kevesebbet beszélünk az igazságról és többet az igazmondásról, arról, hogy a hatalmat becsületességre kell szorítani.« A gondolkodó töprengései »értelmetlenek akkor, ha nem vezetnek a közösség vélekedésszövedékének újraszövéséhez«. A régi filozófusokat jobban értjük, mint ők értették magukat, fogalmaikat céljaink érdekében átalakíthatjuk. Heidegger filozófiai tervezete a társadalom számára nem fontosabb, mint »Tóbiás bácsi kísérlete, hogy megépítse Namur erődítményeinek modelljét«. A kortárs angolszász analitikus filozófia dekadens skolaszticizmus, »túlságosan is lelkiismeretes ahhoz, hogy fennmaradhasson«, nyelvezete elszigeteli a társadalomtól.
Rorty többek között a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (1999). Munkái magyarul: Esetlegesség, irónia és szolidaritás (1994), Heideggerről és másokról (1997), Megismerés helyett remény (1998).