Sorozat: Magyar Regényírók Képes Könyvtára 8-9. Szerk. és bev. ellátta: Mikszáth Kálmán.
Pataky László rajzaival illusztrálva.

Amikor megjelenik Nagy Ignác bűnügyi regénye, a Magyar titkok, és azonnal népszerű olvasmánnyá válik, Kuthy vele akar versenyre kelni, és akárcsak Nagy Ignác, ő is Eugène Sue bűnügyi ponyváját tekinti példaképnek; megírja az első magyar bűnügyi regényt, a Hazai rejtelmeket.
Kuthy jobb író Nagy Ignácnál. Műve jobban komponált, egységes regény, nagy társadalmi körképszövevény, jól jellemzett típusokkal, hiteles társadalmi feszültségekkel, burjánzó romantikus stílussal. De megjelenik benne egy új elem: az antiszemitizmus. És ezzel megnyeri magának a pesti és Pest környéki német polgárság lelkesedését is, hiszen ezek a fejlődő polgárosodás idején egyre inkább a zsidó polgárokban látják a fő konkurenciát.

Ha tudni szeretnénk, hogy a XIX. században mi volt valóban zsidóellenes magyar irodalmi mű, hát Kuthy Lajos reformkori regénye, benne a váltócsempész Löbl zsidóval, aki nem csupán nagyban nyerészkedik, de előzékenyen ki is beszéli a „magyar haza felett formálódó zsidóuralom” jószerint minden életterületre kiterjedő programját: „A népet félig már kivettük excellenciátok kezéből, kiveendjük egészen. Miénk lesz földje, szorgalma, saját személye. Aratunk vetésén, szűrünk szöllejében, leszedjük fája gyümölcseit s végre elsőszülöttjét adandja zálogba, hogy eleget tehessen. A magyar nép még jobban elfogy, szegényedik s szerteszét falvakra pusztuland. A fővárosban ismeretlen gyülevész nép fog kóvályogni, közöttük egy-két vagyontalan magyar, aki másokért dolgozik…”

Kiadói, dúsan aranyozott, szecessziós egészvászon kötésben, festett (piros) lapéllel, a kötéstáblán az aranyozás kopottas.

további képek