3. kiadás
Sorozat: Athenaeum 2 pengős regények

A hármas kürt rekedten megszólalt; felcsengett rá a negyedik, hatodik és nyolcadik szféra diszharmóniája és Aziel - (mintha tegnap történt volna, úgy áll előttem, pedig van vagy harminc éve) - meglökött, hogy álljak fel és lépjek előre.
Bíráim is felálltak.
Hideg borzongás futott végig rajtam - fáradt voltam a hosszú vizsgálattól, hercehurcától - vagy kilenc dimenzió tárgyalta már az ügyet, lökdöstek egyik kategóriából a másikba. Fáradt voltam, szerettem volna, ha már vége az egésznek: de most, hogy közeledett az ítélet, újra felsírt bennem az Ismeretlentől való félelem.
A Büntető felemelte kezét, intett a Vádlónak. És újra felolvasták, nem tudom hányadszor, a deliktumot.
Összetörve figyeltem: tompán kongottak a Fogalmak. Hő és fény villózott - egy pillanatra, ahogy szóba került, láttam a boldog sugárzást, amelyből elhurcoltak, mikor az irigy Astarot árulása következtében asztrál-csendőrök kezére jutottam.
Vajjon látom-e még? Alig értettem már a vádat: alig emlékeztem már a részletekre