„A háború sokkal komolyabb dolog annál, semhogy tábornokokra lehetne bízni.” A mondást Clemenceau-nak tulajdonítják.
Geoffrey Regan — a nagysikerű Döntő csaták című könyv szerzője — most a hadtörténelem „dicső” lapjait fonákjáról szemlézi. Az ókortól napjainkig, több évezred ugyancsak döntő, de kudarccal végződő csatáinak miértjét próbálja megmagyarázni. Az egyetlen magyarázó tényezővel, amit úgy hívnak : human factor.
Azaz emberi tényező.
Kevésbé fennkölten és jelen esetben: emberi ostobaság, emberi nagyravágyás, emberi hiba. És persze ennek következménye: százak, ezrek, tízezrek halála. . . És nemcsak az ellenség soraiban!
Erről szól ez a könyv. Mert a „kalkulálható veszteség” — a stratégia sajnálatosan morbid, de szükségszerű része. De ha a stratégia eleve hibás, őrült, agyalágyult? Akkor mekkora a „kalkulálható” veszteség? Ha egy tábornok ellenséges hadtestnek néz egy békésen legelésző öszvércsordát, vagy ha a részegségtől nem tud a csata reggelén időben felkelni, vagy ha azt hiszi, hogy őt egy elefánt teherbe ejtette. . . — akkor baj van. Mint ahogy mindig, ha háború van.
A szerző talán vezekel is ezzel a könyvvel. Hiszen a Döntő csaták-ban a „hadi művészet” zsenijeinek állított emlékművet. Itt — talán még tanulságosabban — lerántja a leplet a botcsinálta stratégákról.