Történhetne például a következőképpen is: kelletlenül mennek bele abba, hogy egy barátjuk vagy barátnőjük meghívására a Garda-tóhoz utazzanak. Már sokat hallottak erről az olasz tóról, s bizony nem mindig csak jót. Állítólag nagyon zsúfolt, minden túlságosan az idegenforgalom szolgálatában áll. De aztán ott ül az ember Desenzano óvárosának Tóterén egy csésze cappuccino mellett, vagy Salo tengerparti sétányának egyik kávézójában, kipillant a napfénytől villódzó tengerre, és akkor önkéntelenül is kiszalad a száján: "Mégiscsak szép hely!" Nincs ezen mit csodálkozni, nem szégyen az, ha lenyűgöz minket a Garda-tó varázsa. Már a tó fekvése is egyedülálló: a keskeny északi részét az Alpok égbe szökő csúcsai övezik, a kiszélesedő déli fele pedig szinte már a Pó-síkság területét súrolja. A Garda-tó tengerszint feletti magassága mindössze 65 méter, a Monte Baldo csúcsai pedig 2000 méter fölé törnek. (Nem nehéz elképzelni, micsoda kilátás nyílhat onnan fentről!) Olaszország legnagyobb tavának a hossza 51 kilométer, a legszélesebb helyen 17 kilométer széles, a legmélyebb pontja 346 méter. Kevés olyan tó van, amely ennyiféle arcát tudná megmutatni, és ezzel ilyen sokféle elvárásnak és igénynek tudna megfelelni. Aki a csendet keresi, és újságja nyugalmas olvasása közben semmi mást nem akar hallani, csak vitorlása kötélzetének surrogását vagy a hajótesthez csapódó hullámok csobogását, az a legjobban teszi, ha Gargnanóba utazik: a tó nyugati partjának középső szakaszán lévő település a nyugalom és a csend otthona. E partszakaszon nagy hagyományú előkelő szállodákat találni.