Sorozat: Zétémata.

Schelling alig 19 évesen üstökösként robbant be a német filozófiai életbe. S mindjárt könyvekkel jelentkezett, olyan művekkel, amelyek új és eredeti gondolatokat tartalmaznak. A Fichtéhez, valamint a romantikusokhoz való viszony újratematizálásának következtében az elmúlt években a fiatal Schelling (1794-97) iránt világszerte megnőtt az érdeklődés. A filozófia egy lehetséges formájáról általában: ebben a vékony könyvecskében a filozófia formájának megújítására törekszik, alapvetően korrigálja a fichtei alaptétel-filozófiát. A mű viharos fogadtatásban részesült. Ennek hatására állt neki Az énről mint a filozófia princípiumáról című művének, melyben már az én újraértelmezésére vállalkozik, és az alaptétel kritikáját próbálja kidolgozni: az abszolút én még az alaptételnél is fundamentálisabb (a tudat számára nem megközelíthető) - ekként princípium. Filozófiai levelek a dogmatizmusról és a kriticizmusról - rendkívül érdekes dolgozat, műfajának egyik legrangosabb terméke. Főleg a Hölderlinnel folytatott beszélgetések hatását tükröző részekben válik izgalmassá a két rendszer egyeztetésének feladata. A kötetet - a fordító utószó-tanulmánya előtt - az Eszmék a természet filozófiájához bevezetése zárja, amely a filozófia általános jellemzését nyújtja, és különösen szívén viseli gyakorlati hasznosítását - e szempontból reveláló erejű.