Császár István : Fotográfiák

Mára Császár István neve alig mond valamit, egyik műve sincs benne a magyar irodalom hagyománytudatában. Császár recepciójának sokat ártott a kezdetektől az irodalmon kívüliség bélyege.

Az elbeszéléskötet első három szatirikus élű írásának középpontjában a szerző a hazai irodalmi élet jellegzetes figuráit állította, groteszkbe hajló, kesernyés humora az országot járó fiatalok kalandjainak, az elvonókúrán vergődő művésznek, a csecsemőgyilkos anyának és környezetének ábrázolásakor is fel-felvillan, akárcsak a Fotográfiák Boriskáról című, szociográfiának is beillő elbeszélésében. Az író hangütése a könyvet lezáró négy írásban egyre komorabbá válik. A Csontváry-film forgatókönyvében és a hozzá csatlakozó elbeszélésekben az író a művészi elhivatottság természetét kutatja.