kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Sartori Bernárd, P. : Filosofia /Reprint kiadás/
- leírás
- további adatok
Értékőrző könyvtár sorozat.
Sartori Bernárd (1735–1801) 1772-ben jelentette meg filozófiai könyvét Egerben, mely a tudományos közvélekedés szerint egyike az első bölcseleti műveknek magyar nyelven Apáczai Csere János Magyar Encyclopédiája után. A mű három részből áll, logikából, metafizikából (lélektanból) és fizikából. Az első egységet afféle kvázi-dialógusos formában adja elő a szerző: tételmegfogalmazás, bizonyítás, ellenvélemények cáfolata – így fejt ki egy-egy kérdést. Sartori művében igen izgalmas, hogy felvilágosult tudományosság és megkérdőjelezhetetlen dogmatizmus egyszerre van jelen. Példaképpen pusztán dogmatikai alapon értekezik a víz borrá válásáról vagy épp arról, hogy mik a boszorkányságnak és bűbájosságnak jelei. A mű nyelv- és filozófiatörténeti értékét leginkább a magyar bölcseleti szaknyelv megalapozására tett kísérletei adják. Valódi művelődéstörténeti értéke, hogy valamelyest képet kaphatunk belőle a 18. századi egyházi iskolákban folyó filozófiai oktatásról.
Sartori Bernárd (1735–1801) 1772-ben jelentette meg filozófiai könyvét Egerben, mely a tudományos közvélekedés szerint egyike az első bölcseleti műveknek magyar nyelven Apáczai Csere János Magyar Encyclopédiája után. A mű három részből áll, logikából, metafizikából (lélektanból) és fizikából. Az első egységet afféle kvázi-dialógusos formában adja elő a szerző: tételmegfogalmazás, bizonyítás, ellenvélemények cáfolata – így fejt ki egy-egy kérdést. Sartori művében igen izgalmas, hogy felvilágosult tudományosság és megkérdőjelezhetetlen dogmatizmus egyszerre van jelen. Példaképpen pusztán dogmatikai alapon értekezik a víz borrá válásáról vagy épp arról, hogy mik a boszorkányságnak és bűbájosságnak jelei. A mű nyelv- és filozófiatörténeti értékét leginkább a magyar bölcseleti szaknyelv megalapozására tett kísérletei adják. Valódi művelődéstörténeti értéke, hogy valamelyest képet kaphatunk belőle a 18. századi egyházi iskolákban folyó filozófiai oktatásról.