Sok emlékezet nélküli férfi szaladgál az utcán. A kutya se figyel rájuk. Mit is lehetne mondani róluk? Tisztaságmániások. Gondosan megborotválkoznak, ha elmennek hazulról, és olcsó kölnit paskolnak az arcukba. Nyáron feltűrt ingujjban járnak, de csak félkarig, nem könyékig, az már nekik kicsit közönséges, parasztos volna. Szeretik az ékszert, az ezüstöt kis medállal, amelyre rávésetik a nevüket, a nagy szemű csuklóláncot, a búvárórát. Keveset beszélnek, ritkán mosolyognak, nem hajlonganak, de nem is verik a mellüket. Harcoltak háborúban? Vagy börtönviseltek? Lehetséges. Fiatalkorukban bizonyos nők megőrülnek értük, és lesik minden kívánságukat. Akkor sem eresztenek pocakot, amikor korosodni kezdenek. Továbbra is tiszta alsóneműben járnak, a divatjamúlt eleganciájú mokaszint kedvelik. Nyilván ők is megöregszenek. Hová tűnnek azután? Egyszerűen csak felszívódnak az utcákról.