Pap Gábor művészettörténész színes képekkel illusztrált könyve tizenegy finn középkori templom - Hattula, Lohja, Korppoo, Rymättylä, Turku, Inkoo, Espoo, Sipoo, Porvoo, Pernaja, Pyhtää - freskóinak képi világát elemzi. Ezt a páratlanul értékes művelődéstörténeti örökséget eddig még soha senki nem próbálta az egyetemes csillagmítoszi hagyomány felől megközelíteni.
A templomok falképeinek vallatása során kiderül, hogy készítőik nem csak a Fény-Krisztusság megváltó üzenetével voltak tisztában, hanem pontosan ismerték a ma „keletinek”, illetve „nyugatinak” nevezett zodiákus valamennyi szereplőjét, a „nyugatinak” a továbbosztása során létrejövő dekanátusokat és a „keletinek” a továbbosztásával nyert Hold-házakat is. Tudtak a lelkiségünk mindenkori működését jellemző un. „misztikus” zodiákusról és annak a szellemiségünk működését leíró „normális” zodiákussal való kapcsolatáról. Kiderül, hogy ezek a művészettörténészek által „primitív rajzoknak” tartott alkotások pontosan megfogalmazzák a szellemiség, a lelkiség és a testiség egymáshoz való viszonyát egy emberszabásúnak tételezett mindenség működésrendjében. És ami még ennél is meglepőbb: a középkori mestereknek a híres-hírhedt Vízöntő-paradoxonról is volt tudomásuk, a képek ugyanis egyértelműen elénk tárják azt az ítélethelyzetet, amelynek éppen szenvedő alanyai vagyunk.