Bodó János (szerk.) : Fenyő György elfeledett művészete

Fenyő Miksa 1904-ben (egyes források szerint 1906-ban) született fia, Fenyő György festőnek tanult. Aktív éveiben 1930 és 1943 között, összesen négy önálló vagy részben önálló kiállítása volt, az ezekről szóló kritikák egytől egyig elismerőek voltak. Fenyő első bemutatkozó kiállítása nem itthon, hanem Londonban zajlott 1930. februárjában az Arlington Galleryben, melyet szokatlanul nagy érdeklődés övezett a korabeli sajtóban. A Times újságírója „a rossz kiállítások sivatagja közepette fölfedezett oázisként” méltatta például Fenyő tárlatát. 1930 őszén a magyar közönségnek is bemutatkozott Fenyő az Ernst Múzeumban, amit két újabb kiállítás követett. 1943-at követően azonban többé nem állított ki, életének hátralévő több, mint negyven évében csak restaurálással foglalkozott, egyetlen művet sem készített.

Fenyő Györgynek Magyarországon Kmetty János és Berény Róbert voltak a mesterei, de tanult Münchenben, Düsseldorfban és Párizsban a Julian akadémián is. A KUT és a Munkácsy céh tagjaként részt vett a hazai művészeti életben, sokat járt külföldön tanulmányutakon. Az 1920-as, 1930-as években minden progresszív magyar művészeti törekvésben részt vett.