Együtt lélegző tájak, emberek

3. kiadás.

A könyv ajánlásában Pogány Erzsébet a következőket írta: „A babacsaládoknak a felvidéki régiók jellegzetes népviseletébe való öltöztetése 1998-ban kezdődött. Az az ötlet teszi a gyűjteményt sajátossá és hitelessé, hogy nem „egyenbabák“, hanem kimondottan e célra készült baba-családok (nagyapa, nagyanya, apa anya, gyermekek) jelenítik meg a népviseletek jellegzetességeit – ezzel felhívva a figyelmet a megtekintésre, akik még nem látták e csodálatos alkotást.”

Perjés Klára újságírónő bevezetőjében végigsorolja annak a sikeres útnak az állomásait, ahol a Szobi házaspár által húsz éve elindított felvidéki népviseletes babacsaládokat bemutatták. „A felvidéki magyar népviseletes babacsaládok is őrzők a strázsán, Búcstól Kassán át Kézdivasárhelyig, sőt Európa más városaiba, de a tengerentúlra is eljutottak. Mintegy 300 kiállításon mutatták be a sok-sok szorgalmas kéz, tájegységeken belül megkeresett varrónők alkotásait, az imitt-amott még ma is hordott, csodálatos viseletét népünknek.”

L. Juhász Ilona etnológus is egy igazi sikertörténetről ír a bevezetőben, kiemelve Szobi Eszter lelkes kezdeményezését, és tervének végigvitelét, de megemlítve azokat a hazai szakembereket is (Méry Margit és Jókai Mária), akik előadóként is sokat segítették a gyűjtemény létrehozását.

A hetvenoldalas A4-es méretű könyv 11 tájegység, 52 faluközösség 29 viseletébe öltöztetett csoportját mutatja be csodálatos fotódokumentációval, és a népviselet leírásával kiegészítve.