DR. Jáki Szaniszló O.S.B. fizikus, filozófus és teológus A hit és az értelem közötti kapcsolat elkötelezett kutatója volt. Véleménye szerint a tudomány virágzása lényegében a teremtésről és a megtestesülésről alkotott keresztény felfogáshoz kapcsolódik. Több mint 40 könyvet, valamint cikkek, esszék százait tette közzé a tudomány és hit kapcsolatáról, de lelkiségi kérdésekről is. 1924. augusztus 17-én született Győrött. A noviciátust 1942. augusztus 6-án kezdte meg, 1947. május 13-án tett ünnepélyes fogadalmat, majd 1948. június 27-én Assisiben pappá szentelték. Tanulmányait 1943–47 között a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán kezdte Pannonhalmán, 1947–50 között a Pontificium Athenaeum S. Anselmi Egyetemen Rómában, 1953–54 között a Szent Vince Főapátság egyetemén az USA-ban, 1954–57 között a Fordham University-n New-York-ban végezte. Teológiai és bölcsész doktorátust Rómában szerzett, fizikából a Fordham University-n doktorált. 1950–54 dogmatika tanár a Szent Vince Főapátságban (USA), 1957–60 a Woodside-i Perjelségben dolgozott, 1960–62 tanár a Fellow Princeton University-n, 1965–68 előadó a Seton Hall University-n, 1968–73 ugyanott rendes tanár, majd 1973 óta kitüntetett tanár. 1970-ben Lecomte du Nouy-díjban részesült, 1987-ben Templeton-díjjal tüntették ki a teológia és természettudományok határterületén végzett kutatásaiért, 1997-ben Széchenyi-díjat kapott, 2000-ben Győr Megyei Jogú Város díszpolgára lett. Több egyetem tiszteletbeli és levelező tagja: Pápai Tudományos Akadémia, Académie Nationale des Sciences - Bordeaux, Belles-Lettres et Arts. Életének 85., szerzetességének 67. évében, 2009. április 7-én hazatért Mennyei Atyjához.

A keresztény hit Krisztus feltámadásán nyugszik. Krisztus feltámadt halottaiból, mégpedig egy olyan testben, amely bár teljesen valóságos volt, mégis a legrendkívülibb sajátosságokkal rendelkezett. Erről az egyedülálló eseményről a négy evangélium az egyetlen forrásunk, amelyek már józan stílusuk miatt is figyelemre méltók. Kritikusok, akik megkérdőjelezték az evangéliumok szavahihetőségét, csupán egymásnak mondanak ellent, míg Krisztus feltámadásának evangéliumi története tovább folytatja egyedülálló hatását. A keresztény utókor kezdettől fogva hangsúlyozta Krisztus feltámadt testének fizikai valóságát, és az Egyházat Krisztus testi feltámadása fő bizonyítékának tekintette. A világ tovább ellenzi Krisztus feltámadásának tanát és a hívők abba vetett hitét. Ezen ellenállás mai legfőbb forrása a testkultusz.

Ezek fő pontjai ennek a könyvnek, melynek három fejezete annak a három előadásnak a szövegét tartalmazza, amelyet a szerző Budapesten, a Magyar Szentek Templomában 2004. szeptember 22-én, 23-án és 27-én tartott katolikus egyetemi tanárok és hallgatók meghívására.