Furcsa, érthetetlen észjárásúnak tarják a székelyt.
Ez a mások előtt meghökkentően tömör, lényegre törő gondolkodás- és beszédmód évezredek alatt alakult ki.
Aki nem ismeri a székely társadalom felépítését, az nem is értheti gondolkodása gyökereit. Egy olyan közösségben éltek évezredek óta, ahol már gyerekkoruktól harcra, támadásra, önvédelemre nevelték. A régi idők legkiválóbb kiképzését kapták. Körülbelül olyan szinten álltak, mint amilyent a verekedős filmekben látunk manapság.
Ebbe a szigorú hangulatba állandó enyhülést hozott a humor. Félszavakból kerekednek történetek, melyekből szólásmondás, közmondás, példálózás keletkezik. Rövidebb, hosszabb csattanós, tanító mesék. Mindenképp intelmek.
A székelyek mindig önmaguk között viccelnek. Kifelé már csak azért sem nagyon, mert nem talál másokkal a gondolkodásuk.
A kötetben témák szerint csoportosított anekdotákat, vicceket, versikéket már önmagukban érdekessé teszi nyelvezetük is, amelyet az irodalmi nyelven felnőtt emberek nem használnak.