Kathona Géza : Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből

Humanizmus és reformáció 4.

Tolnán 1549-ben megalakult egy iskola, mely oktatói munkájával s a körülötte kibontakozó irodalmi tevékenységgel majd négy évtizeden át messze kiemelkedő központja lett a hódoltsági magyar művelődésnek.
Kathona Géza műve egyrészt ennek az iskolának a történetét, tanítóinak és növendékeinek a XVI. századi magyar irodalomban játszott kiemelkedő szerepét mutatja be.
A mű második részében a szerző a legtekintélyesebb magyar reformátor, Szegedi Kis István munkásságát elemzi. Gondos forráskutatással kimutatja, hogy a Magyarországon jelentkező helvét reformáció szellemi tartalma nem azonosítható csupán a kálvinizmussal, Kálvin mellett W. Musculus, Béza, Bullinger, Vermigli, sőt Melanchthon közvetlen hatásával is számolni kell.
A tanulmány eredetiben és magyar fordításban is közli XVI. századi művelődéstörténetünk két becses, ma már nehezen hozzáférhető emlékét: Thuri Farkas Pálnak a török által megszállt területen élő keresztyének sorsáról szóló Idea Christianorumát és Skaricza Máténak Szegedi Kis Istvánról írt önéletrajzát.