kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Jacobs, Michael : Fejezetek a jazz történetéből - All That Jazz
- leírás
- további adatok
A CD-melléklet hiányzik.
Közhely, hogy a jazz az afroamerikaiak zenéje, ám forrásvidékének, keletkezéstörténetének kutatása telis-teli van fehér foltokkal. Az első dokumentálható jazz zenék a 19. század utolsó harmadából származnak, innentől azonban jól nyomon kísérhető e zenei műnem története napjainkig. Michael Jacobs népszerű könyve elején ugyan megpróbálkozik bizonyos hipotézisekkel az igazi genezist illetően, törzsrészében azonban a már feltárt és könyvtárnyi szakirodalomban feldolgozott jazztörténet különböző etapjait dolgozza fel, elsősorban azzal hozva újdonságot, hogy viszonylag szélesen értelmezi a jazz fogalmát, olyan technikákat és előadási módokat is tárgyalva, amelyek szigorúbb teoretikus nézőpontból nem a jazz, hanem a populáris zenék világába számítódnának. De ez a szélesebb merítés azért is szerencsés ebben az esetben, mert a szerző anélkül persze, hogy zeneszociológiává szélesítené munkáját - szívesen nyújt nemcsak általános történeti és szociológiai háttérinformációkat, de személyeseket, sokszor szinte már pletykaszintűeket is. A jazz néhány nagy egyéniségét (Henderson, EIlington, Goodman stb.) is tárgyalja természetesen, igazán elemében azonban akkor van, amikor egy-egy kisebb korszak vagy egy-egy jazz-főváros zenei életét, jazz-bandjeinek stílusát, játékmódját, sajátosan kevert törekvéseit állítja a középpontja (a New Orleans-i jazz Chicagóba, Count Basie és big bandje, amerikai jazzmuzsikusok a két világháború közötti Európában stb.). A mai jazzkedvelőket különösen érdekelheti, amit a szerző a legújabb törekvésekről ír, szembeállítva a -vénülő avantgardistákat- a -fiatal tradicionalistákkal-. A színesen, oldottan megírt kötet igen alapos bibliográfiával (kézikönyvek, lexikonok, jazztörténeti munkák, életrajzok, folyóiratok regisztrálásával) és a fejezetekhez kapcsolódó diszkográfiával zárul.
Közhely, hogy a jazz az afroamerikaiak zenéje, ám forrásvidékének, keletkezéstörténetének kutatása telis-teli van fehér foltokkal. Az első dokumentálható jazz zenék a 19. század utolsó harmadából származnak, innentől azonban jól nyomon kísérhető e zenei műnem története napjainkig. Michael Jacobs népszerű könyve elején ugyan megpróbálkozik bizonyos hipotézisekkel az igazi genezist illetően, törzsrészében azonban a már feltárt és könyvtárnyi szakirodalomban feldolgozott jazztörténet különböző etapjait dolgozza fel, elsősorban azzal hozva újdonságot, hogy viszonylag szélesen értelmezi a jazz fogalmát, olyan technikákat és előadási módokat is tárgyalva, amelyek szigorúbb teoretikus nézőpontból nem a jazz, hanem a populáris zenék világába számítódnának. De ez a szélesebb merítés azért is szerencsés ebben az esetben, mert a szerző anélkül persze, hogy zeneszociológiává szélesítené munkáját - szívesen nyújt nemcsak általános történeti és szociológiai háttérinformációkat, de személyeseket, sokszor szinte már pletykaszintűeket is. A jazz néhány nagy egyéniségét (Henderson, EIlington, Goodman stb.) is tárgyalja természetesen, igazán elemében azonban akkor van, amikor egy-egy kisebb korszak vagy egy-egy jazz-főváros zenei életét, jazz-bandjeinek stílusát, játékmódját, sajátosan kevert törekvéseit állítja a középpontja (a New Orleans-i jazz Chicagóba, Count Basie és big bandje, amerikai jazzmuzsikusok a két világháború közötti Európában stb.). A mai jazzkedvelőket különösen érdekelheti, amit a szerző a legújabb törekvésekről ír, szembeállítva a -vénülő avantgardistákat- a -fiatal tradicionalistákkal-. A színesen, oldottan megírt kötet igen alapos bibliográfiával (kézikönyvek, lexikonok, jazztörténeti munkák, életrajzok, folyóiratok regisztrálásával) és a fejezetekhez kapcsolódó diszkográfiával zárul.