Vajon ​lehetne-e alkalmasabb helye a gyilkosságnak Dagálydokk sötét utcájánál, amely a Bitókert mellett vezet? S ha már London egyik romlott negyedében, akkor nyilván alig néhány lépésre a sarki rendőrtől szúrják le az ismeretlen, szmokingos úriembert. Az éber rendőr persze úgy véli, tettenérte a környék ismert zsebmetszőjét, de az váltig tagad. Vajon miért? És miért keveredik éppen akkor erre a kietlen tájékra egy sikeres fiatal üzletember? A hősszerelmes bűnügyi tudósítónak, aki máskülönben mindig kész az együttműködésre, mostani titkolózása minek köszönhető? A nagyokos rendőrorvos félrevezető lépéseit és eltűnését mivel lehet magyarázni? A jótékony körorvos pedig látott-e valami érdemlegeset, amikor azonnal az áldozat segítségére sietett? És miért tűnik föl újra meg újra és most is Dagálydokkban az a tolvaj, aki kizárólag London előkelő mulatóiban szokta „tőkefelszabadító” tevékenységét űzni? Edgar Wallace, a nálunk is kedvelt bűnügyi író egyik legutolsó regényében Mason főfelügyelő, a „nagy ötök” egyike bogozza ki ennek az ízig-vérig angol rejtélynek minden fonalát.