Folio.

Faragó József 1897 őszén indította útjára a Borsszem Jankóban a Tíz szobor című sorozatot. A fiktív karikatúraszobrokról készült rajzok egy-egy darabja hetente jelent meg a lapban.
A választott politikusokról, közéleti személyiségekről ezúttal nem napi politikai esemény, hanem inkább alapvető ismertetőjegyük vagy tevékenységük kapcsán készült portré. Egyházi vezető (Hock János) ugyanúgy található közöttük, mint ellenzéki vezéralak (Bartha Miklós, Thaly Kálmán), pártalapító (Zichy Nándor) vagy konzervatív újságíró (Asbóth János).
Az ábrázolásokra egységes és igen sajátos rajz jellemző, amely magában egyesíti a szoborszerű megjelenítést és a karikaturisztikus kialakítást. Valamennyi háttér fekete, ami szintén a plasztikusságot hangsúlyozza.
A gunyoros tartalom erősítésére, sőt magyarázatára a rajzok alatt – mind az újságban, mind a későbbi albumban – négysoros versikék olvashatók a közkedvelt Koboz tollából. Ezzel az írói álnévvel Kozma Andor (1861–1933) az 1880-as években kezdte újságírói tevékenységét, miközben – a főügyész fiaként – biztosítótársasági tisztviselő volt. Számos pesti lapnak írt cikkeket, tárcákat, a Borsszem Jankó pedig rendszeresen közölte az irodalmi és a politikai élet eseményeiről szóló csattanós verseit.
A tíz rajz elkészülte után, vélhetőleg a nagy sikerre való tekintettel Faragó további rajzokat készített, ezek azonban már csak ebben az albumban kaptak helyet. A Faragó szemléje: A tíz szobor és egyebek címmel megjelent albumban lényegesen több (összesen 23) karikatúra található. A Borsszem Jankóban 1898 márciusában látott napvilágot ennek borítója. Ezzel párhuzamosan Faragó az Új Időkben mutatta be az „Akik nem kaptak szobrot” című rajzot, amelyen mérgelődő, felháborodott politikusok tülekszenek egy üres szobortalapzat felé.

Fűzve, színes, illusztrált, kőnyomatú kiadói javított borítóban, számára készült modern félvászon mappában.

további képek