Az első világháború előtti intellektuális mozgásokhoz csatlakozott a Die Brücke csoport. Meghatározó Nietzsche intellektusa, aki kontemplációnak szentelt közös művészi életet (intellektuális szövetséget) képzelt el. Ehhez hasonló volt még Van Gogh terve is. Ez a közös műterem ideája hatott a Die Brückére, amelynek jellege idealisztikus: kommünszerű életet élnek egy közös műteremben, a műterem munkáskörnyéken helyezkedik el. Szoros baráti kört alkottak.
A nevet Karl Schmidt-Rottluff találta ki, ami hidat jelent, és azt fejezi ki, hogy ők hidat kívántak verni a modern francia és német törekvések között.

A művészet náluk forradalmi eszközzé vált, elementáris lett, telítve érzelmi gesztusokkal. Az expresszió náluk felfokozott hangvétel, csúnya volt, karakterisztikus ábrázolásmóddal vegyítve. A művészet tiszta életfolyamat, nem pedig egy önelégült lét. Ideges, izgatott állapotot sugároznak képeik. A kollektivitás eszméjével átitatott valóság vallásos vagy szimbolikus töltést kapott. Éppen ez különböztette meg őket a fauves-ok művészetétől. A művész nem azt a kort tükröztette, amelyben élt, hanem az anekdotikus témán túli egyetemes emberi igazságot akarta közvetíteni. Lovis Corinth szerint „A kifejezés formai leegyszerűsítésére törekszenek.”

Spirálfűzve, 35 x 24,5 cm.

további képek