M. Porcius Cato - a római köztársaságkor emblematikus figurája - a barátság legjobb elősegítőjének a terített asztalt tartotta, asztalánál bőven jutott dicséret a derék és erényes polgároknak, de a becstelenekről és alantas gondolkodásúakról még csak szó sem esett, mert ezekről Cato sem megrovást sem dicséretet nem akart hallani. A baráti együttlétek és luxuslakomák oldott, vidám hangulatát a mindennapi italnak számító bor biztosította, „veritas in vino” hirdette az azóta szállóigévé lett római mondás. Hol és hogyan étkeztek a rómaiak? Milyen alapanyagokkal dolgozott a római gasztronómia, honnan szerezték be mindezt, és hogyan tárolták? Milyen egy valódi ókori gourmand lakomájának menüsora, egy „lucullusi” lakoma? Hogyan alakult ki és mi jellemzi a római borkultúrát? Mikor érett egy bor és melyik a jó? Milyen csodaszereket használ, és milyen tanácsokkal szolgál a rómaiak „házi patikája”? Ilyen és további hasonló kérdésekre keresi a választ kötetünk, amelynek szemelvényeit a leghíresebb római ínyenc neve alatt fennmaradt szakácskönyvből, valamint az agrárszakírók munkáiból válogattuk. Olvasóinknak némi bepillantást szeretnénk nyújtani az antik Róma kultúrájának egy sajátos területére, mégpedig az egyszerű és az előkelő polgárok mindennapi életébe. Az extravagáns római konyha receptjei, megdöbbentő ételkülönlegességei akár tippekkel is szolgálhatnak a kísérletező kedvű hazai ínyenceknek.