kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Croce, Benedetto : Esztétika - Elmélet és történet
- leírás
- további adatok
A 4. átnézett kiad. után ford. Dr. Kiss Ernő.
Ez a kötet két részből, egy elméleti és egy történeti részből áll, vagyis két egymástól független könyvből, de amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást.
Az elméleti rész magva egy értekezés, melyet a szerző Tesi fondamentali di un' Estetica come scienza dell' espressione e linquistica generale cimen a nápolyi Academia Pontianában 1900 febr. 18-án, márc. 18-án és május 6-án olvasott fel és megjelent az Atti XXX. kötetében. Hogy ujra kiadja, kevés lényegbe vágó változtatást tett rajta, de nem kevés bővítést adott hozzá és egy kissé változtatott a sorrenden, hogy könnyebbé és simábbá tegye a tárgyalást. A történeti részből csak az öt első fejezet jelent meg a Flegrea c. szemlében (Nápoly 1901.) e cimen : Giambattista Vico primo scopritore della scienza estetica; de ezek is megbővültek ez uj feldolgozásban. A szerző, kivált az elméleti részben, kiterjeszkedett oly kérdésekre is, melyek általánosak és a tárgyalta témával szemben mellékesek. De ez nem látszik elkalandozásnak az előtt, aki meggondolja, hogy szigoruan szólva nem egy részleges bölcseleti tudomány van előttünk, mely magában áll. A Bölcselet egységes és amikor tárgyalunk az Esztétikáról vagy a Logikáról vagy az Etikáról, mindig az egész bölcseletről tárgyalunk, megvilágítva e szétválaszthatatlan egységnek egy-egy oldalát.
Az elméleti rész magva egy értekezés, melyet a szerző Tesi fondamentali di un' Estetica come scienza dell' espressione e linquistica generale cimen a nápolyi Academia Pontianában 1900 febr. 18-án, márc. 18-án és május 6-án olvasott fel és megjelent az Atti XXX. kötetében. Hogy ujra kiadja, kevés lényegbe vágó változtatást tett rajta, de nem kevés bővítést adott hozzá és egy kissé változtatott a sorrenden, hogy könnyebbé és simábbá tegye a tárgyalást. A történeti részből csak az öt első fejezet jelent meg a Flegrea c. szemlében (Nápoly 1901.) e cimen : Giambattista Vico primo scopritore della scienza estetica; de ezek is megbővültek ez uj feldolgozásban. A szerző, kivált az elméleti részben, kiterjeszkedett oly kérdésekre is, melyek általánosak és a tárgyalta témával szemben mellékesek. De ez nem látszik elkalandozásnak az előtt, aki meggondolja, hogy szigoruan szólva nem egy részleges bölcseleti tudomány van előttünk, mely magában áll. A Bölcselet egységes és amikor tárgyalunk az Esztétikáról vagy a Logikáról vagy az Etikáról, mindig az egész bölcseletről tárgyalunk, megvilágítva e szétválaszthatatlan egységnek egy-egy oldalát.