Dedikált példány

Békés Pál legújabb könyve, az És very, very a dobot a rózsaszín plüsselefánt "tematikus jellegű", Amerikáról szól, az Egyesült Államokról, ezen keresztül korunkról, rólunk, a minket körülvevő világról, annak szépségéről és az ocsmányságokról is, egyszóval mindarról, ami itthon (Magyarországon) is jelen van, de az USA-ban mindez hatványozottabban, sűrítve jelentkezik. Békés Pál ösztöndíjjal többször is járt az Egyesült Államok különböző részein, és a kötet élménybeszámoló ezekről az utakról. A sokszínűség, az örökös izgalom, a jólét és a szabadság - ebben a könyvben mind benne van: a számos nemzetiség sokszínű élete, a korlátlan lehetőségek mellett a különféle lecsúszott egzisztenciájú emberek, és a mindenkiben meglévő szerelemre, érzelmekre való kiéhezettség. ; Az egyetemi városban, az írókongresszuson találkozik az író a világ különböző pontjáról származó "kollégákkal". Megismertet minket életükkel, múltjukkal és sokszor még lehetséges jövőjükkel is. Bár minden figura akár külön regény témája is lehetne, itt csak pár oldal jut neki. Találkozunk a poros amerikai kisvárosban élő Jean Claude-dal, aki Bridgitte Bardot egyik filmjének kellékese volt hajdan, és a színésznő filmbeli szalmakalapját azóta is féltve őrzi (B. B. kalapja). Megismerjük Sesét, az afrikai írót (inkább mesemondót), aki abban hisz, hogy a kiválasztottakat a vízitündérek kékre festik és magukkal viszik a vízi világba, és Sese ilyen kiválasztott. De ott van Krystof, a norvég, aki kalandvágyból a hajdani Jugoszláviába ment, mert az ottani vidéket szépnek és romantikusnak találta. Ott van Veronie és Garcia, akik bár a világ két ellentétes pontjáról jöttek, mégis ellenállhatatlan és leküzdhetetlen vonzalmat éreznek egymás iránt. A könyv olvasásakor pontosan érzékelhető, milyen is Amerika (persze egy közép-európai szemével), hogyan élnek, hogyan gondolkodnak ott az emberek, és elmélázhatunk azon is, hogy vajon tényleg olyan szép és jó-e ott minden, mint amilyennek így messziről gondoljuk. Szórakoztató, könnyed olvasmány