kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Locke, John : Értekezés az emberi értelemről I-II.
- leírás
- további adatok
Sorozat: Filozófiai Írók Tára, Új Folyam. XXVI-XXVII. kötet.
Fordította: Dienes Valéria.
Locke fő műve az újkori filozófiai gondolkodást évszázadokra meghatározó Értekezés az emberi értelemről. Négy "könyv"-re osztott alkotásában ¯ talán a morál és a társadalomfilozófia témáit nem tekintve ¯ a filozófia összes központi témájára keresett és talált is választ. Aligha lehetett megkerülni a kérdést a korban: vannak-e velünk született ismeretek? Ismert válasza, miszerint elménk egy "fehér lap", árnyalt és bonyolult argumentáció eredménye. A Második könyv ismereteink keletkezésének, az emberi szellem képességeinek és tartalmának feltérképezésére vállalkozik. Ebben az elemzésben ő is az idea fogalmára támaszkodik, amely fogalom ¯ minden különbözőségük ellenére ¯ a kor gondolkodóinak alapterminusa. Az észlelésről, ismereteink típusairól vallott elképzelése Newton dinamikájának ismeretelméleti vetülete. Követőire a legnagyobb hatást talán mégis a Harmadik könyv, a nyelvről szóló rész fejtette ki, amelyben a jelentés, a gondolkodás, a beszéd és a tágabb értelemben vett kommunikáció fogalmait vizsgálja. A Negyedik könyv egy nagy ívű tudástipológiát tartalmaz, amelyben a tudás és hit, tudás és vélemény klasszikus kérdéseit tárgyalja. A mű ¯ negyven év múltán ¯ új fordításban, név- és fogalommutatóval kiegészítve jelenik meg.
Fordította: Dienes Valéria.
Locke fő műve az újkori filozófiai gondolkodást évszázadokra meghatározó Értekezés az emberi értelemről. Négy "könyv"-re osztott alkotásában ¯ talán a morál és a társadalomfilozófia témáit nem tekintve ¯ a filozófia összes központi témájára keresett és talált is választ. Aligha lehetett megkerülni a kérdést a korban: vannak-e velünk született ismeretek? Ismert válasza, miszerint elménk egy "fehér lap", árnyalt és bonyolult argumentáció eredménye. A Második könyv ismereteink keletkezésének, az emberi szellem képességeinek és tartalmának feltérképezésére vállalkozik. Ebben az elemzésben ő is az idea fogalmára támaszkodik, amely fogalom ¯ minden különbözőségük ellenére ¯ a kor gondolkodóinak alapterminusa. Az észlelésről, ismereteink típusairól vallott elképzelése Newton dinamikájának ismeretelméleti vetülete. Követőire a legnagyobb hatást talán mégis a Harmadik könyv, a nyelvről szóló rész fejtette ki, amelyben a jelentés, a gondolkodás, a beszéd és a tágabb értelemben vett kommunikáció fogalmait vizsgálja. A Negyedik könyv egy nagy ívű tudástipológiát tartalmaz, amelyben a tudás és hit, tudás és vélemény klasszikus kérdéseit tárgyalja. A mű ¯ negyven év múltán ¯ új fordításban, név- és fogalommutatóval kiegészítve jelenik meg.