kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Lőrinczi Zsuzsanna (szerk.) : Építészeti kalauz - Magyarország (vidéki) építészete a 20. században. Architectural Guide - Architecture in Hungary (country guide) of the 20th century
- leírás
- további adatok
II., javított kiadás.
Angol-magyar kétnyelvű kiadvány.
A kötet szerzői: dr. Ferkai András, Gerle János, Arnóth Ádám és dr. Winkler Gábor; valamint: Apáti-Nagy Mariann, Mendöl Zsuzsanna, Simon Magdolna, Simon Mariann és Rácz Zoltán.
A főváros huszadik századi építészetét bemutató kiadvány 1997-ben jelent meg Budapest - Építészeti kalauz címmel, ennek folytatása a most elkészült vidéki kötet. A könyv témája a huszadik századi építészet, kezdő időpont - több okból - mégis 1887. A millennium körüli évek szimbolikusan és gyakorlatilag is korszakhatárnak tekinthetők. 1900 előtt világszerte megjelentek azok az újító tendenciák, melyek a 20. század építészetét alapvetően jellemzik. A századvégi szecessziós épületek nélkül csonka lenne a huszadik század építészettörténete.
A századforduló és a két világháború közötti korszak kutatásainak eredményei immár lehetővé teszik, hogy a főművek mellett kevésbé ismert alkotásokat is felsorakozzanak, érzékeltetve az építészeti felfogások sokszínűségét. Ma már az 1945-1980 közötti évek építészetéből is elég nagy biztonsággal ki lehet választani az értékeseket. A kortárs építészetről pedig oly módon próbáltak kiegyensúlyozott képet adni a szerkesztők, hogy az összes lényeges irányzatból a legkülönbözőbb felfogást képviselő épületek közül válogattak. A könyvet záró időpont nehezebben határozható meg, ugyanis listára vettek olyan épületeket, melyek a kézirat lezárásakor (2002. július) még nem készültek el, de már 2000 előtt elkezdődött az építésük. Záróévnek mégis 2000 mondható. A kötet végén a mutatókban további 251 épület adatát közlik (úgy mint: az épület neve, funkciója, címe, építésze, megépülésének éve), melyek a könyvben ugyan képpel és szöveges ismertetéssel nem szerepelnek, azonban megtekintésre érdemesek. Az épületek mellé (településnevük szerint) folyamatosan végigfutó számozást rendeltek: 280-ig a képpel és szöveggel ismertetett épületeket, 281-531-ig a további épületeket azonosították.
Az épületek leírásai:
Minden épület ismertetése előtt a címben az épület funkciója, neve, építésze és megépülésének éve olvasható. A megépülés éveként többnyire a használatbavétel időpontját adták meg. Legtöbb esetben a tervezés az ezt megelőző időszakra esett, illetve az ismertetés kitér rá, ha a terv elkészülte és a megépülés között hosszabb idő telt el, és ez valamilyen szempontból érdekes. Az építész nevénél a szakirodalom szerinti építész(ek) nevét tüntetik föl, helyhiány miatt nem volt mód a társtervezők, szakági tervezők teljes közlésére. A belsőépítészek neve főcímben többnyire csak ott szerepel, ahol az épület jelentős társtervezői, vagy az ismertetés külön is kitér szerepükre a mű egészén belül. Az ismertetés végén az épület címe található: település, utca, házszám és zárójelben a megye. Egyes épületek fényképénél az „archív” felirat arra utal, hogy az épület jelenleg annyira rossz állapotban van, vagy átépített, hogy régebbi fotóját tartottuk közlésre érdemesnek. Néhány esetben az archív kép mellé a mostani állapot fotója is bekerült, ami lehetőséget ad az összehasonlításra.
Angol-magyar kétnyelvű kiadvány.
A kötet szerzői: dr. Ferkai András, Gerle János, Arnóth Ádám és dr. Winkler Gábor; valamint: Apáti-Nagy Mariann, Mendöl Zsuzsanna, Simon Magdolna, Simon Mariann és Rácz Zoltán.
A főváros huszadik századi építészetét bemutató kiadvány 1997-ben jelent meg Budapest - Építészeti kalauz címmel, ennek folytatása a most elkészült vidéki kötet. A könyv témája a huszadik századi építészet, kezdő időpont - több okból - mégis 1887. A millennium körüli évek szimbolikusan és gyakorlatilag is korszakhatárnak tekinthetők. 1900 előtt világszerte megjelentek azok az újító tendenciák, melyek a 20. század építészetét alapvetően jellemzik. A századvégi szecessziós épületek nélkül csonka lenne a huszadik század építészettörténete.
A századforduló és a két világháború közötti korszak kutatásainak eredményei immár lehetővé teszik, hogy a főművek mellett kevésbé ismert alkotásokat is felsorakozzanak, érzékeltetve az építészeti felfogások sokszínűségét. Ma már az 1945-1980 közötti évek építészetéből is elég nagy biztonsággal ki lehet választani az értékeseket. A kortárs építészetről pedig oly módon próbáltak kiegyensúlyozott képet adni a szerkesztők, hogy az összes lényeges irányzatból a legkülönbözőbb felfogást képviselő épületek közül válogattak. A könyvet záró időpont nehezebben határozható meg, ugyanis listára vettek olyan épületeket, melyek a kézirat lezárásakor (2002. július) még nem készültek el, de már 2000 előtt elkezdődött az építésük. Záróévnek mégis 2000 mondható. A kötet végén a mutatókban további 251 épület adatát közlik (úgy mint: az épület neve, funkciója, címe, építésze, megépülésének éve), melyek a könyvben ugyan képpel és szöveges ismertetéssel nem szerepelnek, azonban megtekintésre érdemesek. Az épületek mellé (településnevük szerint) folyamatosan végigfutó számozást rendeltek: 280-ig a képpel és szöveggel ismertetett épületeket, 281-531-ig a további épületeket azonosították.
Az épületek leírásai:
Minden épület ismertetése előtt a címben az épület funkciója, neve, építésze és megépülésének éve olvasható. A megépülés éveként többnyire a használatbavétel időpontját adták meg. Legtöbb esetben a tervezés az ezt megelőző időszakra esett, illetve az ismertetés kitér rá, ha a terv elkészülte és a megépülés között hosszabb idő telt el, és ez valamilyen szempontból érdekes. Az építész nevénél a szakirodalom szerinti építész(ek) nevét tüntetik föl, helyhiány miatt nem volt mód a társtervezők, szakági tervezők teljes közlésére. A belsőépítészek neve főcímben többnyire csak ott szerepel, ahol az épület jelentős társtervezői, vagy az ismertetés külön is kitér szerepükre a mű egészén belül. Az ismertetés végén az épület címe található: település, utca, házszám és zárójelben a megye. Egyes épületek fényképénél az „archív” felirat arra utal, hogy az épület jelenleg annyira rossz állapotban van, vagy átépített, hogy régebbi fotóját tartottuk közlésre érdemesnek. Néhány esetben az archív kép mellé a mostani állapot fotója is bekerült, ami lehetőséget ad az összehasonlításra.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Művészet > Építészet > |
kategória: | Könyv > Idegennyelvű könyvek > Angol nyelvű > |
kiadó: | 6 BT, 2003 |
cikkszám / ISBN: | 9789630485166 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 202, 1 kihajth. térk. |
könyv nyelve: | magyar |